Pedagógiai program

I. Pedagógiai program

1.Néhány szó a névadónkról

Kozma Lajos
(1884–1948)

Kossuth-díjas építész, iparművész és grafikus, műegyetemi tanár.

Műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1909/10-ben Franciaországban járt tanulmányúton, majd hazatérve 1910–13 között Lajta Béla tervező irodájában dolgozott és az Iparrajziskola Berendezés és Fémmunka-tervezési tanszékének tanára volt.

1913-ban megszervezte a belsőépítészettel foglalkozó Budapesti Műhelyt, amely vállalkozás létrehozását nem lehet elég magasra értékelni. Innen indult ki a szecesszióból kilábalt polgári lakás berendezésének magasabb rendű ízlésbeli irányítása s a jó példák erejével iskolája lett közönségének.

Közben sokat foglalkozott a népművészettel, ekkori építészeti és grafikai munkái az erdélyi tanulmányútjainak hatását mutatják.

„Sokat szenvedett attól, hogy állandóan be akarták skatulyázni azok, akik csak szűk szakmabeli korlátozottsággal tudnak gondolkodni: a grafikusok építésznek tartották, az építészek grafikusnak, a lakásberendezők mérnöknek”*.

A tanácsköztársaság idején a művészeti direktórium tagja.

„Kozma a háborúban és az utána következő években, amelyek nem csak a megbízókat, de az anyagot és a kivitel lehetőségét is elvették tőle, újra visszamenekül grafikáihoz. Sokáig, évekig nincs más területe, csak a papír, a népművészet tanulmányozása, most már érettebb látással, gazdag, erőteljes paraszti barokk formák felé tereli érdeklődését. Van egy Kozma, a precizitásokra és extravaganciákra hajló modern, nagyvárosi polgári-esztéta, és egy másik Kozma, aki vad örömét leli a viccesen suta, csattanószínű népies naivitásokban.”*

Stílusát „Kozma-barokk”-nak nevezték.

A 20-as években a népi barokkhoz és a népművészethez kapcsolódó grafikai munkáinak, illusztrációinak zömét a gyomai Kner-nyomda számára készítette.

A 30-as évektől bútorai „már az új Kozmát mutatják, aki küzd a tiszta formáért, a funkciók világos kifejezéséért, a formaszépség új megfogalmazásáért. Feladatai képességeihez mérten nem voltak elég nagyszabásúak. Szerencsésebb országokban ilyen kaliberű építész sokat és nagyot alkothat és azzá fejlődhet, amire tehetsége predesztinálja.”*

1945 után a Művészeti Tanács és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja, 1946-tól az Iparművészeti Főiskola tanára és igazgatója volt.

1947-ben visszakapta katedráját a Műegyetemen. Korai halála megszakította újraívelő életpályáját.

„Kozma műveinek nagy tanulsága, hogy megmutatta a forma értelmét és jelentőségét   azt, hogy a forma az építész ízlésének és kulturális magatartásának mindenkori kifejezője.”*

2.Az iskola múltja, jelenlegi helyzete

Az iskola rövid története napjainkig

A Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola és jogelődje egyidős a magyar középfokú szakképzéssel. Története tükrözi a hazai technikusképzés egész történetét.

A Középipari Tanoda 1883-ban alapított faipari tagozata 1947-ben költözött Újpestre, és egyesült az itteni községi szakiskolával, amely 1895-től a történelmi Magyarország első Faipari Szakiskolája volt. A múlt század vége óta gyors ütemben növekvő faipar több mint ezer prosperáló vállalkozása építtette fel az iskola akkor impozáns épületét (ma Görgey Artúr út 26.).

A gazdaság változó igényei folytán – az épület-adta lehetőségeket kihasználva – idővel újabb szakmák oktatása is megindult, 1926-ban fémipari, majd néhány évtizede elektronikai szakterületen, az akkor szervezetileg már külön vált, de közös épületben működő testvériskolában. A faipari technikus képzés a hatvanas, hetvenes évekre az épület alapterületét, tanulólétszámát tekintve visszaszorult ugyan, de megőrizte, illetve továbbadta az évszázados múlt szakmai tapasztalatait.

A szorító helyhiányt 1986-ban a régi épülettel szemközt az utca túloldalán felépült új iskolaépület és annak korszerű tanműhelye oldotta meg.

Ezek a körülmények nyújtottak jó lehetőséget arra, hogy az 1990-es rendszerváltozást követően alapjaiban átalakuló hazai faipar követelményeinek megfelelően, az eddigi tapasztalatát felhasználva, az iskola nevelőtestülete megkezdje a faipari technikusképzés teljes körű megújítását.

A tárgyi adottságok

Az iskolaépület a jelenlegi tanulólétszámot még fogadni tudja. Biztosítható a szaktanterem az erre feltétlenül igényt tartó területeken (angol, német, fizika, kémia, automatizálás, számítástechnika, rajz). A speciális helyiségek – CAD-terem, nyelvi labor, könyvtár, ebédlő – építészeti adottságai átlagon felüliek.

Az iskola felszereltsége eléri a képzési feladat által jelenleg megkívánt szintet, de nem haladja meg azt. A budapesti szakközépiskolák felszereltségének átlagát vagy éppen eléri, vagy kissé elmarad attól.

A gyakorlati képzés kizárólag iskolánk tanműhelyében folyik. Ez persze nem zárja ki, hogy a képzési program egy-egy speciális, rendkívüli eszközigényű témáját, az alapanyaggyártás terén pl. a farostlemez-, vagy faforgácslap-gyártást, a másodlagos faipar területéről az ablak-ajtó gyártó gépsorokat, felületkezelő gépsorokat, stb. tanulmányi kirándulások, gyárlátogatások keretében a tanulók ne ismerhessék meg.

A pedagógusközösség

Az iskola pedagógusainak, dolgozóinak képzettsége, hivatástudata és tapasztalata a nevelési és oktatási célok kimagasló színvonalon való teljesítését teszi lehetővé. Az elmúlt évtizedben a pedagógusok átlagos képzettsége lényegesen emelkedett. Például a gyakorlati oktatók döntő többsége ma már felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A tantestület felkészültsége, tapasztalata és elhivatottsága lehetővé teszi a felvázolt program maradéktalan végrehajtását.

Beiskolázási feltételek, tapasztalatok

Az intézmény beiskolázási mutatói évek óta javuló tendenciát mutatnak, mind a jelentkezők létszámát, mind pedig tanulmányi eredményeit illetően. A jó általános iskolai eredményeket elért, átlagosan jó képességű, szorgalmas, a civilizált európai társadalom viselkedési normáit elsajátított tanulók jelentkezését várjuk. Tanulóink szülei többségükben a kis- és középvállalkozói körbe, illetve a biztos egzisztenciájú alkalmazotti középrétegbe tartoznak. Sok a „többgenerációs” növendékünk, magyarul olyan gyerekek, akiknek szülei, sőt nagyszülei is ebben az iskolában tanultak. A tanulók eltartóinak végzettsége jellemzően középfokú, a felsőfokú végzettségűek aránya viszont az össztársadalmi aránynál magasabb. Az érettségivel rendelkező jelentkezőink szociológiai háttere a fent leírtaktól lényegesen nem tér el. A mai magyar helyzetben közel homogénnek tekinthető családi háttér viszonylag egységes célokat és értékrendet állít mind a tanulók, mind az iskola elé. Ezt az értékrendet az iskola nevelőtestülete vállalni és képviselni tudja. A tanulók családi hátterével pedagógusaink ki tudják építeni a megfelelő kontaktust, és így az eredményes neveléshez szükséges empatikus kapcsolatot – úgy a tanulókkal, mind a szülőkkel – létre tudják hozni.

Az iskola „megrendelői” (tanulói) köre a jövőben várhatóan némiképp kétpólusúvá válik annak a tendenciának köszönhetően, hogy elválik egymástól az elsősorban érettségire felkészítő szakközépiskola és az érettségire épülő szakmát – döntő hányadában faipari technikusi végzettséget adó – szakképző tagozat. A középiskolai képzésbe a fával kapcsolatos alkotó, manuális tevékenységet is kedvelő művészi érzékű, de praktikus gondolkodású, ugyanakkor szellemileg nyitott, jó felkészültségű átlagos, illetve jó értelmi képességű diákok jelentkezése várható. Ők a korábbi évek tapasztalatai illetve egyéni ambícióik alapján érettségi után vagy felsőfokú tanulmányokat fognak folytatni, vagy pedig valamelyik faipari szakma legmagasabb szintű művelésére lesznek képesek.

Az iskola szakképző (érettségi utáni) tagozata a határozott életprogrammal, konkrét képzési igénnyel rendelkező érettségizettek számára szerveződött, akik megfelelő szellemi felkészültséggel, legalább átlagos manuális készségekkel, és a nem éppen könnyű képzési program elvégzéséhez kellő ambícióval rendelkeznek.

Az iskolával szembeni külső elvárások

Az iskolában folyó képzéssel szembeni tanulói és szülői elvárások jelenleg is a fentieknek megfelelőek. Mindenek előtt az alapos, színvonalas, korszerű és minél szélesebb körű szakmai ismeretek szerzése az elsődleges cél, de emellett elvárják az általános tudásanyag és legalább egy idegen nyelv ismeretét, a korszerű számítástechnikai eszközök, szoftverek használatát, természetesen a minél jobb munkaerő-piaci, illetőleg a vállalkozói pozíció elérését is. Nevelési tekintetben a szülők saját értékrendjük képviseletét és érvényesítését várják el az iskolától. A viszonylag homogén szociológiai háttér folytán az értékrend is – legalább az alapértékek tekintetében – egységes. A szorgalom, a megbízhatóság, a tisztesség és az ezekhez kapcsolódó, valamint ezekre épülő értékek a szülők többségénél abszolút elsőbbséget élveznek más típusú (pl. tolerancia, nemzeti hagyományok megismertetése), értékek előtt. Az egyéni célok és ambíciók megvalósításának érvényre juttatása, valamint a szűkebb környezettel (család) szembeni kötelezettségek érzetéhez viszonyítva a közösségi kötődés és elkötelezettség eltörpül. Mindez az iskola számára fontos tájékozódási alap, egyben – a megfelelő arányok kialakításának érdekében – támpont alapvető nevelési céljainak megfogalmazásához.

A szakmai munkaadói kör elvárása az iskola tanulóival szemben – a személyes visszajelzések és az állásajánlatok tükrében – egybeesik az iskola képzési programjával, céljaival. A tananyagtartalmakat és a képzési programokat illetően ugyanez mondható el. Iskolánk az elmúlt években elsősorban a hazai kis- és középvállalkozói réteg igényeinek, elvárásainak megfelelően módosította képzési profilját, részben a szülői igények miatt, hiszen ők a legnagyobb hazai munkaadói kör. Az utóbbi években találkoztunk a Bútorvállalkozók Országos Szövetsége részéről határozott együttműködési igénnyel, amire mi természetesen készséggel vállalkoztunk.

A szakmai-munkaadói szféra által az iskolával szemben megfogalmazott igényeinek másik területe a speciális szakmai képzések illetve továbbképzések köre. Bár ezen a területen rendelkezünk már többéves sikeres tapasztalatokkal, az eddig realizálódott tevékenységek a lehetőségeknek még csak kis részét ölelik fel. Az ilyen típusú együttműködés gazdagítása iskolánk alapvető érdeke.

Az iskola fenntartójának (Fővárosi Önkormányzat), valamint az állami szintű jogi és szakmai irányítást végző szerveknek az iskolával szembeni elvárásai elég jól meghatározhatók, bár hivatalosan ezek nem deklaráltak. Ez az elvárás így foglalható össze: minél alacsonyabb fajlagos költséggel, minél jobb munkaerő-piaci pozícióval rendelkező fiatalokat képezni. Mindezt a mindenkor érvényes jogszabályok és rendelkezések – elsősorban a pénzügyiek – szigorú betartása mellett, konfliktuskerülő módon kell végrehajtani. Iskolánk számára a fenti igények teljesítése az elmúlt években sikerült, szándékaink szerint ez a jövőben is így lesz.

Az iskolával szembeni elvárások részletezése feltárta külső kapcsolatrendszereinek pilléreit is. Szakmai kapcsolatai közül meghatározó a Bútorvállalkozók Országos Szövetségével, a Magyar Faipari Egyesülettel, az Országos Asztalos és Faipari Szövetséggel, illetve annak Budapesti és Pest Megyei Szervezetével kialakított együttműködés. Ennek keretében az iskola helyet ad különböző szakmai rendezvényeknek, előadásoknak és bemutatóknak. Iskolánk képviselteti magát a Faipari Tudományos Egyesületben is, részt vesz annak Oktatási Bizottsági munkájában, több középfokú szakképző intézménnyel és nem utolsó sorban a soproni egyetemmel közösen. A szakmai rendezvényeken természetesen az érdeklődő tanulók is részt vehetnek, naprakész információkhoz juthatnak a munka világában megjelenő technikai újdonságokról.

Ez tanulóinknak azt a lehetőséget nyújtja, hogy már diákkorukban bele láthatnak a szakmai szervezetek belső életébe, így később könnyebben, természetesebben válnak maguk is aktív tagokká. A felsőbb évesek a szakmai tájékoztatókon és vitákon nem tananyagként, hanem életszerű megközelítésben találkoznak választott hivatásuk legidőszerűbb kérdéseivel. A fentieken túl számos termelő és kereskedő vállalkozással van folyamatos élő kapcsolatunk, olyan mélységig, hogy tanulóink az iskolai tanműhelybe be nem hozható technológiákkal partnereinknél – ipari körülmények között – ismerkedhetnek meg. (Gyárlátogatások, tanulmányutak.)

További külső kapcsolataink

Oktató-nevelő munkánkat az ország faipari technikusokat képző összes iskolájával folyamatosan fenntartott kapcsolat mellett végezzük. Ez elsősorban a képzés tartalmi megújításának rendszeres egyeztetésére, valamint módszertani tapasztalatcserére ad lehetőséget.

A szülők szervezett formában a Szülői Munkaközösség, valamint a szülői igények szerint Iskolaszék „szülői oldala” révén vesznek részt iskolánk életében. Ez a két szervezet a kapocs iskolánk és a városi, illetve országos szülői szervezetek között. (Iskolaszék Egyesület).

Állami, önkormányzati kapcsolataink a fent leírtakon kívül kiegészülnek az Újpesti Önkormányzattal kiépült nagyon élő és gyümölcsöző kontaktusunkkal. Jóllehet semmiféle függőségi viszony nem áll fenn köztünk, az újpesti kerület önkormányzata iskolánk ifjúsági és sportéletét, kiemelkedő tanulóit rendszeresen segíti a különböző pályázatai révén az iskola által elnyert támogatásaival, tanulóink pedig rendszeresen részt vesznek a kerület által szervezett versenyeken, vetélkedőkön. Ez a kapcsolat mind iskolánk történeti beágyazottsága, mind napi élete szempontjából rendkívül fontos.

3.A képzés rendje

Osztály- és csoportrendszer

Iskolánk eddigi hagyományainak megfelelően megtartja az osztály-keret rendszert. Az épület adottságai, továbbá a nevelőtestület létszáma és összetétele lehetővé teszik a 9–12. évfolyamokon 3–3 osztály zavartalan működését. A tizenkét osztály közismereti, orientációs és szakmai alapozó képzése az épület falai között minden szempontból biztosítható, eddigi hagyományainkhoz híven. A 9–12. évfolyamok tanulói „saját” osztálytermeikben vehetnek részt az oktatásban. A szaktantárgyak oktatását továbbra is szaktantermi rendszerben folytatnánk.

A Közoktatási törvény és a fenntartó hozzájárulásával, óratervben rögzített módon, néhány tantárgyat csoportbontásban kívánunk tanítani. A tantárgyi tantervekben előírt képzési és nevelési célok csoportbontás nélküli megvalósítása elképzelhetetlen. Három csoportra bontjuk az osztályokat a tanműhelyben. Ezt a Szakképzési törvény, a munkavédelmi előírások és a műhelytermek nagysága is szükségszerűvé, illetve lehetővé teszi.

Bizonyos közismereti, szakmai elméleti, számítógéptermi tantárgyaknál kettős csoportbontást alkalmazunk. A csoportbontást a tanulók képességei, igényei, az egyes tantárgyak belső logikája és nevelési-oktatási céljai határozzák meg.

Az osztályok összetétele beiskolázáskor, a csoportbontás a tanév közben az osztályfőnök és a nevelési igazgatóhelyettes irányításával, az osztályban tanító szaktanárok véleményének figyelembe vételével alakul ki. A csoportbontás – indokolt esetben – az egyes félévek végén módosítható.

A kétszintű érettségire való felkészítés 2003-tól új helyzetet teremt; matematika és fizika tantárgyakból alapvetően a megcélzott érettségi szint fogja befolyásolni a csoportbontást.

Munkaközösségi rendszer

Az oktatási-nevelési célok megvalósítására a hatékonyabb munkavégzés érdekében az azonos tantárgyi csoportot tanító szaktanárok munkaközösségbe szerveződnek.

Az iskola munkaközösségei: osztályfőnöki, társadalomtudományi-humán, természettudományi, idegen nyelvi, szakmai elméleti és szakmai gyakorlati.

Az egyes munkaközösségek élén a munkaközösség tagjai által javasolt, és az igazgató által megbízott vezetők állnak, tevékenységüket éves munkaközösségi programok alapján végzik.

Egy-egy szaktanár szakmai és pedagógiai végzettsége, beosztása alapján több munkaközösség tagja is lehet.

A munkaközösségek joga eldönteni azt, hogy milyen tankönyveket használnak. Az alkalmazott tankönyvre a tárgyat tanító tanár tesz javaslatot. A beérkezett javaslatok alapján a munkaközösség dönt a ténylegesen használható tankönyvek és segédletek jegyzékéről. A munkaközösség javaslatát megrendelés előtt jóvá kell hagynia az iskolavezetésnek, valamint az SzMK-nak, vagy megbízottjuknak. Az eljárás részletes szabályait az SzMSz tartalmazza.

Az iskolavezetőség a munkaközösség-vezetők fórumán keresztül biztosítja a nevelőtestület bevonását az iskola egész életét meghatározó döntések előkészítésébe. A munkaközösség-vezetők a nevelőtestület előtt rendszeresen beszámolnak közösségük tevékenységéről.

4.Az iskolai élet munkarendje

A tanév munkarendjét miniszteri utasítás szabja meg évről évre, szabályozva a szorgalmi időszak és a szünetek rendjét, rögzítve a legfontosabb eseményeket, és tudnivalókat.

Az iskola éves munkaterve meghatározza az intézmény speciális élet- és munkarendjét. A munkaterv tartalmazza az adott tanévre érvényes belső előírásokat, az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői és egyéb megbízásokat, valamint a munkaközösségek éves tevékenységét, célkitűzéseit. Tartalmazza a mindenkori ismétlődő, továbbá az adott tanévben speciálisan felmerülő feladatokat, s rendelkezik többek között a tanítás nélküli munkanapokról, a megrendezendő iskolai eseményekről, a tanulmányi kirándulásokról és az ünnepek rendjéről. A tanév során az iskola vezetősége részletesen lebontott időszakos programokat készít az aktuális feladatokról.

Az iskola oktatási tevékenysége a tanév elején összeállított 5 napos munkarend alapján történik. Az órarend tartalmazza az egyes szaktanárok, illetve osztályok/csoportok heti tantárgyi- és terembeosztását. A szakórák 45 percesek, elméleti tantárgyaknál maximum 2, gyakorlatigényes tantárgyaknál (pl. szerkezettan-szakrajz, tervezési gyakorlatok) maximum 4 óra összevonása lehet. A gyakorlati órák számára és összevonhatóságára ez nem vonatkozik. A 9–10. évfolyamon a tanórák összevonása nem ajánlott.

Az órarend összeállításánál elsődlegesnek a pedagógiai elveket tartjuk, de a szaktermi- és műhelykapacitást is figyelembe vesszük.

A délelőtti tanítás 745-kor kezdődik, a hatodik óra 1320-ig tart. Az órák között általában 10 perces szüneteket tartunk. Kivétel a második órát követő 15 perces uzsonnaszünet, valamint az ötödik óra utáni 20 perces ebédszünet.

A délutáni tanítás 1430-kor kezdődik és 1940-ig tart. Az órák között 5 perces szünetek vannak. Délutáni elméleti órái csak az érettségi utáni, szakképző évfolyamok osztályainak vannak.

II. Az iskola nevelési programja

1.Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

1.1.A képzési profil tervezete

A Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola profilja kettős. Középiskolai tagozatán speciális középiskolai óratervek keretében alap- és emelt szintű érettségi vizsgára készít fel, az érettségivel rendelkezők számára szervezett szakképző tagozatán pedig faipari technikusi, valamint ezzel rokon faipari szakmákra képez.

A középiskola 9–12. (ill. 10–13.) évfolyamon kerettanterv szerinti oktatást folytat. Jellegzetessége a szabadkézi rajz és vizuális kultúra, utóbbiak a szabad sáv terhére. A speciális tárgyak célja kisebb részben szakmai orientáló ismeretanyag átadása, nagyobb részben a manuális készségek fejlesztése (rajz, faragás, asztalos kéziszerszámok használata, fakötések kivitelezése). A manuális készség hatékony fejlesztése ugyanis életkorhoz kötött. A felsőbb évfolyamokon folyó szakmai képzés, amely felé a szakközépiskola orientálja a tanulót, olyan készségeket igényel, amelyek nagymértékben fejleszthetőek, s erről ilyen irányú érdeklődéssel, képességekkel, tehetséggel bíró tanulóknál kár lenne lemondani.

Ezen képességeknek a fejlesztése letéteményese annak, hogy a névadónk által fémjelzett szellemben képezhessünk: széles alapozású szaktudással rendelkező, a szakma szépségeit meglátni tudó művelt fiatal embereket.

A kötelező érettségi tárgyak között második idegen nyelv helyett egy, a törvény által engedélyezett szakmai alapozó tantárgy választható (Faipari alapismeret). A 11. évfolyamtól kezdődően a továbbtanulni vágyó tanulóknak lehetőségük van az emelt szintű érettségire felkészülni a mellékelt óraterveken jelzett tantárgyakból.

A szakképző évfolyamok belépési szintjei a gimnáziumi (vagy bármilyen, nem faipari orientáló iskolában szerzett) érettségi, vagy faiparra orientáló iskolában szerzett érettségi, vagy a Kozma Lajos Faipari Szakközépiskolában szerzett érettségi, illetve érettségi és valamilyen szakirányú szakmunkás-képesítés.

A kilépés mindezen esetekben – különböző óratervek alapján, különböző időtartamot követően – technikusi végzettség, művészeti szakmacsoportba tartozó szakképzettség illetve felsőfokú szakképzettség, a Nyugat-magyarországi Egyetemmel közösen folytatott felsőfokú szakképzés esetén.

A 2004–2005-ös tanévtől kezdve iskolánk felvállalta egy nyelvi előkészítő osztállyal induló 5 éves új képzési forma kidolgozását és megvalósítását. Ennek célja a magas szintű közismereti képzés mellett lakberendező, bútorműves, belsőépítész illetve ipari formatervezői tanulmányok folytatására való előkészítés. A program sajátossága a szabadkézi rajz, tárgykultúra, építészettörténet, művészettörténet tárgyakon keresztül a művészi, motorikus érzék és készségek és képességek fejlesztése, valamint az ilyen irányú ismeretek nyújtása.

Az nyelvi előkészítő osztály indítását a bútoripari technikus képzésbe is adaptáljuk, ennek érdekében 5 éves (9–13. évfolyam), a faipari képzés tartalmát is magába foglaló programot dolgoztunk ki. Ez a képzési forma 1 éves érettségi utáni szakmai képzéssel készít fel technikusi vizsgára. Természetesen felkészít az érettségit követő sikeres felsőfokú tanulmányok folytatására is.

Az iskola a fentiek mellett részben érettségire épülő, részben a technikusi végzettséget kiegészítő további szakmák – igény szerinti – oktatását is vállalja a jövőben. (Az oktatási kínálat tervezete mellékelve.)

1.2.Alapvetés a nevelőmunkához

A közoktatási törvény 3.§-ának (7) bekezdése alapján:

„A közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen a gyermek vagy hozzátartozói, színe neme, vallása, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt, valamint a nevelési-oktatási intézmény fenntartója alapján.”

Ennek szellemében iskolánk a tanulók felvételéről a felvételi vizsgán elért eredménye alapján dönt, hátrányos megkülönböztetés csak akkor érheti, ha egészségileg nem alkalmas az iskola elvégzésére.

Cselekedeteinkben és döntéseinkben, szakmai, nevelő és pedagógiai munkánkban a tanulók mindenek felett álló érdeke érvényesül.

A Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola oktató-nevelő intézmény. Feladatai között a nevelés tudatosan vállalt és tervszerűen gyakorolt kötelessége minden dolgozónak, elsősorban a nevelőtestület tagjainak, de mellettük a technikai és adminisztratív alkalmazottaknak is. A nevelés általános elveit és módszereit, valamint a konkrét célokat és feladatokat a nevelőtestület határozza meg.

Minden pedagógus ezen elvek szerint és ezen feladatok szem előtt tartásával végzi saját, egyéni módján a nevelőmunkát. A nevelőmunka eredményességét tanulónként legalább félévenként, az egész iskola vonatkozásában legalább évente egyszer a nevelőtestület értékeli.

Az iskola nevelési elveinek és céljainak mindenkor összhangban kell lenniük nemzeti kultúránkkal és hagyományainkkal, a kultúra értékrendjével és társadalmiasult hagyományaival, a keresztény európai szellem- és kultúrtörténet letisztult és máig ható áramlatainak a kultúr közvélemény által elfogadott következtetéseivel és a nevelőtestület tagjainak szakmai és lelkiismereti meggyőződésével.

1.3.A nevelési feladatok végrehajtása

A hatékonyság meghatározó eleme a hatások koherenciája. A pedagógiai eszközök és módszerek nem mondhatnak ellent a nevelés céljának és tartalmának. A pedagógusok – sőt az iskola minden dolgozója – azonos nevelési alapelvek alapján fő céljai tekintetében azonos irányba kell, hogy munkálkodásával hasson.

Az iskolában a nevelési feladatok végrehajtásának legfontosabb eszköze az oktatás. Így tehát annak tartalma és módszerei egyaránt összhangban kell, hogy legyenek az iskola nevelési céljaival.

A Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola oktatási programjának vezérlő elve az egyensúly kialakítása, a sokoldalú fejlesztés. Reál- és humán tárgyak, elmélet és gyakorlat, intellektuális képzés a motorikus készségek fejlesztése, a jobb és a bal agyfélteke fejlesztésének egyensúlya tükröződik az érettségire felkészítő évfolyamok óra- és tantervein. Ez, az arányosságra és egyensúlyra törekvés eredményezte az általánosan megszokotthoz képest bizonyos tantárgyak és témák hangsúlyosabb megjelenését. Ezek, a művészeti nevelés, a szakmai ízlésformálás, ami koncentráltan a vizuális kultúra (tárgykultúra), valamint a rajz tantárgyak keretében valósulnak meg, és a manuális készségek fejlesztése, amely az előbbiektől elválaszthatatlanul, a faipari gyakorlatok tantárgy keretében történik.

1.4.A szakmai képzés alapcéljai

Az érettségire épülő szakképzés fő profilja iskolánkban a faipari technikusképzés. Ez szakmailag széles alapozású képzés, amelynek célja, hogy a végzett technikus mind a bútor-, mind az épületasztalosság területén megfelelő elméleti felkészültséggel rendelkezzen ahhoz, hogy önállóan el tudja készíteni egy késztermék gyártmány és gyártási dokumentációját, valamint képes legyen a termék saját kezű, igényes kivitelezésére. Ezen kívül rendelkeznie kell azokkal az alapvető ismeretekkel, amelyek alkalmassá teszik egy önálló vállalkozás elindítására, illetve egy termelőegység közvetlen irányítására.

Erre a széles alapozásra építve a végzett technikus a munkaerő-piac igényei alapján esetleg néhány hónapos továbbképzés után alkalmassá válik a faiparon belül majdnem minden szakterület művelésére, a kézműves technikától a CNC vezérlésű megmunkáló-gépek programozásáig. Ez a munkaerő-piaci konvertálhatóság meggyőződésünk szerint alapfeltétele mind a „munka világának” igényeihez való későbbi, akár húsz év múlva szükségessé váló alkalmazkodásnak (és így a munkanélküliség elkerülésének), mind pedig a saját ambíciók, érdeklődés szerinti önképzésnek, továbbképzésnek, ami a társadalmi és jövedelmi szinteken való előrejutásnak feltétele.

A technikusképzés mint főprofil köré iskolánk további szakmák oktatását vállalja, egyrészről olyanokat, amelyek kiegészítik, illetve feltételezik a technikusi végzettséget (pl. bútorrestaurátor), másrészt olyanokat, amelyek a nálunk érettségizettek speciális előképzettségét hasznosítja, illetve olyanokat, amelyeket a nálunk meglévő szellemi és tárgyi kapacitás felhasználásával magas színvonalon oktatható mind a nappali, mind a felnőttképzés különböző szervezeti keretei között.

1.5.Nevelési és képzési célkitűzéseink summázata

Mind nevelési- oktatási, mind képzési profilunkat tekintve összefoglalóan megállapítható, hogy:

2.A nevelés kiemelt területei: a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az iskola a nevelés általános feladatrendszerén belül – összhangban a beiskolázott gyermekek szociokultúrális hátterével, az oktatás és képzés céljával, valamint az ezredforduló magyar társadalmának helyzetével – egyes feladatokat kiemelt tudatossággal kezel.

2.1.Kiemelten igyekszik segíteni a tanulókat önazonosságuk megtalálásában. A határozott, biztos identitástudat különösen egy mély változáson átmenő, értékválsággal küzdő és feloldatlan ellentmondásokkal terhelt társadalomban elengedhetetlenül fontos az egészséges személyiség számára. Az önazonosság tudat szigorúan egyéni, a szuverén személyiség jellemzője – ugyanakkor minden szálával a személyt időben és térben körülvevő kisebb és nagyobb közösségekhez kapcsolódik. Ennek megfelelően változik az is, ahogy a gyermek előbb az anyjához, majd a családhoz kötődik, később tágabb közösségeken át eljut nemzetéig, majd az annál is tágabb emberi közösségekig (pl. az európai népek családja), mint a közösségekkel való tudatosan vállalt azonosulásig. Az egészségesen fejlődő személyiség önazonosságának meghatározása során végigjárja a meghatározó lépcsőket, s felnőtt személyként azokat nem megtagadva (pl. a családi meghatározottságot), hanem átfogóbb közösségi értékrendben a helyére téve, vállalja és építi be önazonosság- tudatába. Az iskola nyitott, önazonosság-tudatukban is növekvő, de nem lépcsőfokokat átugrani próbáló (pl. nemzetét megtagadó világpolgár), hanem harmonikusan felépült, de hangsúlyozottan fejlődni képes személyiségeket formál.

2.2.Az erkölcsi nevelés minden tekintetben talán a legkomplexebb nevelési feladat. A hagyományos eszköztáron – tantárgyi keretek, ifjúsági munka, osztályfőnöki tevékenység – kívül iskolánk szeretné kihasználni a profiljából adódó speciális lehetőségeket. A régi görögök által vallott szépség – jóság – igazságosság eszméje a művészetekben teljesedhet ki igazán. Az etikai és az esztétikai nevelés, pedagógia által is vallott, szoros kapcsolata iskolánk képzési profiljába jól beilleszthető. A képzési és a nevelési cél egyidejűleg közelíthető a gyakorlati és a művészeti jellegű elméleti tárgyak, pl. a kerettanterv által bevezetett társadalomismeret/etika, oktatása kapcsán.

A manuális alkotókészség tökéletesedése, az esztétikai ítélőképesség fejlődése, a szellemi-esztétikai szükségletek kielégítése az emberi személyiség egészének fejlődését segítik, s azon belül az alkotás öröme motivál, az esztétikai fogékonyság érzelmileg gazdagít, tehát minden oldalról az erkölcsi nevelés alapját és hátterét teremti meg.

Az erkölcsi neveléshez közvetlenül kötődik, de fontossága miatt külön ki kívánjuk emelni a felelősségtudat kialakítását. Az egyéni és közösségi felelősség és az ezt realizáló egyéni felelősségtudat korunk alapvető fontosságú normája. A XX. század történelmi tapasztalataitól az ezredforduló szociális vagy környezeti problémáiig korunk szinte minden aktuális kérdése a felelősségtudat fontosságára hívja fel a figyelmet. A felelősségtudat hiányának felismerése esetén a tantestületnek komolyan kell foglalkozni a ráháruló nevelési feladattal.

Ezek a feladatok változtatják ugyanakkor az erkölcsi kérdéseket elvi-filozófiai szintű megállapításokból gyakorlati, életvitelt meghatározó szabályokká, teszik a szemlélődő – és ítélkező – embert cselekvővé. A felelősségtudat kialakítható és fejleszthető. A nevelés során különösen hatékony eszközei ennek a diákönkormányzat és az egyéb kortárs csoportok, ifjúsági szervezetek aktív, felelősségteljes részvétele az iskola napi életében, megnyilvánulási lehetőségeik a döntés-előkészítések fórumain, a manuális képzést célzó foglalkozások, valamint a testnevelés és általában a sport.

2.3.Az érett személyiség elengedhetetlen jellemzője a fegyelem. Az önfegyelem nem csak a közösségi élet feltétele, de például a logikus, fegyelmezett gondolkodás vagy a munkafegyelem révén az eredményességnek is alapja. Mindezek a tevékenységek ugyanakkor fejlesztik is a fegyelmet. A fegyelmezett iskolai élet – ha sokrétű, gazdag oktató- nevelőmunkával párosul – nem eredményez rossz értelemben vett konformizmust vagy szervilizmust. Az identitását eredményesen megélő személy és közösség nem nélkülözheti az ön- és közfegyelmet, s ez a fegyelem értelme és célja is egyben.

2.4.Az ember közösségi háttér, élő és folyamatos harmonikus közösségi kapcsolatok nélkül nem lehet tartósan sikeres és boldog. Az én-én; én-te és én-mi kapcsolat, mint az egyén önmagához való; társához illetve barátjához való, illetve egy konkrét, meghatározott – szűkebb – közösséghez való hármas viszonyrendszere az egészséges, harmonikus személyiség fontos jellemzője. Ezek kiépítéséhez és későbbi folyamatos ápolásához egy fiatalnak sok segítséget lehet és kell adni.

Bár a személyiségfejlődésre legnagyobb hatással a család van, különösen az egészséges én-mi kapcsolat kialakulását nagyban tudja segíteni az iskola.

A közösségi élet fontos kapcsolódó területe és természetes következménye a közélet, amelyre egy serdülőkorú fiatalt az iskola tud leginkább felkészíteni. Ennek tervszerű végzése iskolánk kiemelt nevelési feladatai közé tartozik.

2.5.Az egyént alapjaiban meghatározó közösség a család. A családi életre a múltban kizárólag, a jelenben pedig majdnem teljes mértékig a hozott minta készít fel egy fiatalt. Ezek a minták ma egyre inkább ellentmondásosak, ha nem éppen negatívak. Ilyen esetekben elengedhetetlen, de még pozitív minta esetén is nagyon fontos a családi életre való tudatos felkészítés-felkészülés. Ez osztályfőnöki koordinációt igénylő és nagyrészt az osztályfőnöki órák keretében végrehajtandó, kiemelten fontos, komplex feladat.

2.6.Az egészséges életmódra való nevelés céljaink egyik legfontosabbika. El kell érnünk, hogy a fiatalokban kialakuljon az egészséges életmód igénye, lássák be az egészségkárosító szokások egyéni, és társadalmi hátrányait, kényszer nélkül, tudatosan tartsák távol magukat a testi és mentális egészségre káros szokásoktól, ismerjék fel az egészséget erősítő értékeket, ez legyen természetvédő, környezetkímélő magatartásuknak is mozgatórúgója.

A testkultúra fejlesztése az egészséges életmódra való nevelés fontos részeként a diákok egész életére kihatóan a harmonikus személyiség fejlesztését segíti. A mozgáskultúra a szellemi, lelki kultúrával összhangban az egész embert fejleszti, erősítve a jövő nemzedék önfenntartó képességét.

A fentiekben külön is megemlített nevelési feladatok mellett természetesen sok, legalább, vagy majdnem ugyanilyen fontosat lehetne említeni. Ugyanakkor ezek a feladatok csak együtt oldhatóak meg, hiszen a családi életre nevelés az erkölcsi nevelést és a felelősségtudat elmélyítését is szolgálja. A nevelési feladatokat szükséges tervezni, de tudjuk, hogy teljes egészében soha nem tervezhetők. A nevelőnek mindig készen kell állnia, hogy a helyzetnek megfelelő reagálásával, a fenti elveknek és céloknak megfelelően hasson diákjaira. A pedagógus személyisége, egyéniségéből adódó önkéntelen megnyilvánulásai is nevelő hatásúak, s talán éppen a leghatékonyabbak. Nem pótolják ugyanakkor a személy által is hitelesített verbális érvelést.

3.A kulcskompetenciák fejlesztése

Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere.

Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához.

A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.

Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik.

Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.

3.1.A kulcskompetenciák

3.1.1.Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Ezen kompetencia fejlesztése legtermészetesebben a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretein belül lehetséges és szükséges. A tantárgyi tartalom megértetéséhez elengedhetetlenül szükséges az anyanyelvi kommunikáció permanens fejlesztése.

3.1.2.Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Iskolánkban az 5 és a 6 éves technikus képzés alatt egy idegen nyelv oktatását tudjuk felvállalni (német vagy angol).

2010-től iskolánk a tanulói részére az angol nyelv elsajátításához szükséges felkészülés lehetőségét biztosítja tanórai foglalkozás megszervezésével, tanórán kívüli foglalkozás megszervezésével, egyéni felkészülés megszervezésével és ahhoz kapcsolódó feltételek és konzultáció biztosításával. A német nyelv oktatásának megtartása mellett.

3.1.3.Matematikai kompetencia

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Ennek érdekében az 5 éves képzésünkben csoportbontásban tanítjuk a matematikát, a nyelvi előkészítős technikus osztályban pedig 9., 10. és 13. évfolyamon csoportbontásban és emelt óraszámban tanítjuk a matematikát.

3.1.4.Természettudományos kompetencia

A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Iskolánk szakmai profiljának megfelelően a fizika tantárgyat tanítjuk nagyobb óraszámban, de természetesen a kémia, biológia, s a földünk és környezetünk tantárgyak is megjelennek oktatatási kínálatunkban csak kisebb óraszámban.

3.1.5.Digitális kompetencia

A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Ezen képesség fejlesztése elsősorban az informatika óra keretén belül zajlik, de természetesen a könyvtárismereti órák, illetve az internetes házi feladatok, házi dolgozatok elkészíttetésével is ezen készségeket kívánjuk fejleszteni.

3.1.6.A hatékony, önálló tanulás

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Ezen készség fejlesztése nem köthető csak egy tantárgyhoz, hanem mindegyikhez.

3.1.7.Szociális és állampolgári kompetencia

A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

3.1.8.Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

3.1.9.Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

Ezen készségek fejlesztésére iskolánkban a rajz- és vizuális kultúra tantárgy ad lehetőséget. De a bútortörténet és a művészettörténet és a tárgykultúra tantárgyak is ezen készségek fejlesztését szolgálják.

3.2.A kiemelt fejlesztési feladatok

3.2.1.Énkép, önismeret

A tanuló önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. A tanuló maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság kialakulása.

3.2.2.Hon- és népismeret

Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.

3.2.3.Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.

Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is.

A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

3.2.4.Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását.

3.2.5.Gazdasági nevelés

A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét.

Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is.

3.2.6.Környezettudatosságra nevelés

A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.

A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért.

3.2.7.A tanulás tanítása

A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata.

A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása.

El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját.

A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is.

3.2.8.Testi és lelki egészség

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik.

Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel.

3.2.9.Felkészülés a felnőttlét szerepeire

A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra.

4.Az iskola közösségfejlesztő tevékenysége

Nevelési filozófiánk megfogalmazásakor már kifejtettük, hogy az ember közösségi háttér, élő és folyamatos harmonikus közösségi kapcsolatok nélkül nem lehet tartósan sikeres és boldog. Az önmagával, barátjával és egy nagyobb közösséggel való együttélés szükségességének hármas viszonyrendszere az egészséges, harmonikus személyiség fontos jellemzője. Ezek kiépítéséhez és későbbi folyamatos ápolásához egy fiatalnak sok segítséget kell adni.

Az egészséges én-mi kapcsolat kialakulását nagyban tudja segíteni az iskola az osztályrendszer működtetésével, az osztályprogramok, tanulmányi kirándulások, egyéb közös – sport, kulturális stb. – rendezvények megszervezésével.

A szakórai munkával, a testnevelés órával, a kisebb csoportban végzett kézműves gyakorlatok munkarendjének kialakításával az egymás mellett dolgozás örömének és szükségességének felfedezéséhez kívánunk segítséget nyújtani.

A közösségi élet fontos kapcsolódó területe és természetes következménye a közélet, amelyre egy serdülőkorú fiatalt az iskola tud leginkább felkészíteni.

A közéleti tudatosság elsajátításának színtere tartalmát tekintve lehet a történelem és a társadalomismeret óra, ahol elődeink joggyakorlásának módját, formáit és következményeit ismerhetik meg tanulóink.

Az elmélet mellett sokkal fontosabb azonban a közéleti magatartás elsajátítása illetve gyakorlása. A vélemény kifejtés gyakorlásának legtermészetesebb színtere az osztályfőnöki óra, de az iskolai diákönkormányzaton belül kis közösségük belső ügyeit, illetve a Közoktatási törvényben rögzített iskolai ügyekben is az érdekérvényesítést és joggyakorlás lehetőségeit sajátíthatják el tanulóink.

Szeretnénk, ha öntudatos, a jogaikkal élni, és nem visszaélni tudó állampolgárokká fejlődnének tanulóink.

Az ilyen magatartásforma kialakításában nagy szerepe lehet, illetve van az egészséges tanár-diák viszonynak, valamint a hivatalos véleménynyilvánítási fórumok nem csak látszólagos, hanem valóságos működtetésének.

Az iskolai diákönkormányzat, és az évenkénti diákközgyűlés, a szaktanári és a vezetői fogadó órák segíteni kívánják a közösség érdekeiért is felszólaló tanulók érdekérvényesítő és közösségteremtő tevékenységét.

5.Az iskola beilleszkedési, magatartásbeli nehézségek leküzdését segítő pedagógiai tevékenysége

Iskolánkba különböző szociális, gazdasági, kulturális hátterű családok gyermekei kerülnek. Céljuk azonban közös, mert olyan kreatív képességeket igénylő nagy hagyományú szakmát szeretnének elsajátítani, amely élethossziglani megélhetési lehetőséget nyújt majd számukra. Tehát vállalják azt az 6-7 éves utat, amely során eljuthatnak a sikeres vizsgákig.

A vágyak és a realitás azonban olykor távol állnak egymástól. A visszahúzó környezet, a rosszra csábító baráti közösség, az állandóan dolgozó szülők, a nehéz anyagi körülmények, a rossz útra terelő megélhetési nehézségek, s nem utolsó sorban az időnként teljesíthetetlennek tűnő tantárgyi követelmények az eredeti elhatározástól könnyen eltántoríthatják a nem elég tudatos, s kellőképpen nem ellenőrzött tanulóinkat.

Ezért mi szeretnénk felvállalni az ilyen tanulók eljuttatását is a sikeres érettségi, majd képesítő vizsgákig.

Ennek érdekében az alábbiakat tesszük:

6.Tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységünk

A nevelőtestület által közösen vállalt célok egyik meghatározó eleme a képességfejlesztés. A tanuló sorsát kezdettől determinálja, hogy milyen iskolát választott, s hogy kik lettek a szaktanárai. A belépés feltételeit, a képességek és ismeretek meghatározott szintjét már magával hozta, ám a képességek tudatosabb kiaknázása a középiskolában történhet. A képességfejlesztés elszakíthatatlan a tehetséggondozástól.

Az új követelményeknek megfelelően feltétlenül foglalkoznunk kell a tanulás új módszereinek megismertetésével, hisz az eredménytelenség elkedvetlenítheti a tanulókat, a sikeresség pedig újabb feladatok sikeres elvégzésére motiválhatja őket.

Programunk ezekkel a feladatokkal éppen ezért kiemelten foglalkozik.

A csoportbontások és a szakkörök a tehetséggondozás fontos színterei. A továbbtanulni vágyók szaktanári segítséggel készülhetnek fel az emelt szintű érettségi vizsgára, illetve érdeklődési körüknek megfelelő plusz információkhoz juthatnak. Kiemelkedően fontos feladatunknak tartjuk a tanulók szakmai ízlésének kibontakoztatását, művészi, esztétikai és manuális készségének fejlesztését. Ha úgy tetszik ez a majdani vállalkozói kör lesz a jövő honi lakáskultúráját „keze munkája”, ízlése alapján tevőlegesen befolyásoló rétege. Ennek érdekében építettük be szakmai programunkba az átlagosnál több rajzórát és a kézügyességet fejlesztő gyakorlatokat (pl.: faműves technikák, fafaragás, intarziakészítés, esztergályozás). Ezek az ismeretek nemcsak azt teszik lehetővé, hogy a tanulók eredményesebbek lehetnek majd választott szakmájukban, hanem fejlett szépérzéküknek és kézügyességüknek köszönhetően a rokonszakmák területén is elérhetnek sikereket, és esetleg magasabb szinten is továbbfejleszthetik majd tudásukat, illetve készségeiket.

A képességfejlesztés hagyományosnak nevezhető terepe a versenyek, a szakkörök, a diákkörök megszervezése, s a különféle pályázatok kiírása.

Az ismeretek és értékek közvetítése a képességek kibontakoztatásával párhuzamosan történhet. Az iskola tanulói elméleti, számítógéptermi, tanműhelyi szakórákon sajátítják el az ismeretanyagot.

A tehetség, a képesség kibontakoztatását szolgálják a szakkörök. Ezek indítását a tanulók, a tanárok és szülők is kezdeményezhetik. A szakköröket a szaktanárok vezetik, de a program összeállításában a tanulók is részt vehetnek.

Egyes szakköreink:

Egyéb iskolán, illetve tanórán kívüli tevékenységeink:

Iskolai hagyományaink felkutatása, őrzése, ápolása és továbbfejlesztése szervesen illeszkedik nevelési elgondolásainkba.

A hagyományok ápolásának alapvető célja, hogy diákjaink ne csak racionálisan, hanem érzelmileg is kötődjenek iskolánkhoz. A kötődést szeretnénk a jövőben kiterjeszteni a nálunk végzett diákjainkkal történő kapcsolattartásra. A hagyományok őrzése egy sajátos, speciális arculatot biztosít az iskolának, s segít megkülönböztetni intézményünket a többi, hasonló képzést nyújtó iskolától. Színesíti a diákéletet, s tovább bővíti a tanórán kívüli tevékenységek körét.

Hagyományos rendezvényeink:

7.Gyermek- és ifjúságvédelem

Iskolánk diákjainak többsége nem a veszélyeztetett tanulók köréből kerül ki. Nagyobb részük rendezett családi háttérrel rendelkezik, az iskola s a szülői ház kapcsolata jó. Ennek ellenére a társadalmi környezet romlása, a veszélyeztető tényezők terjedése fokozott elővigyázatosságra int minket. Éppen ezért fontosnak tartjuk a gyermek- és ifjúságvédelmet.

A Közoktatási törvényben rögzített módon félállású Ifjúságvédelmi felelősként szeretnénk alkalmazni olyan kollégát (kollégákat), aki (akik) több éves szakmai és osztályfőnöki tevékenységével bizonyította (bizonyították) nyitottságát (nyitottságukat) és rátermettségét (rátermettségüket) ezen a területen.

Elővárosi, nagy hagyományokkal rendelkező iskola lévén szeretnénk hagyományainkat megőrizni, s kiszűrni a beérkező káros hatásokat, ezért véljük úgy, hogy a nehezedő társadalmi körülmények között viszonylag jó helyzetünk megtartása érdekében nagyobb figyelmet kell fordítanunk erre a feladatra.

A veszélyeztetettség lehetséges okai:

A veszélyeztetett gyermekek felderítése kiemelten az osztályfőnök feladata:

A felderítés folyamán, és a veszélyezettség tényének megállapítása után is fontos a szoros kapcsolattartás a szaktanárokkal.

Szükség esetén az iskola felveszi és tartja a kapcsolatot:

Lehetőségeink a veszélyeztetettség mértékének enyhítésére:

Iskolánkban iskolaorvos rendel, a tanulók évenként egészségügyi szűrésen vesznek részt. Kéthetente rendel az iskola-pszichológus, aki segít megoldani a tanulóknak lelki problémáikat, esetleg szakrendelésre irányítja őket, de az osztályfőnöknek, és a szaktanároknak is segítséget nyújt különböző nevelési problémák leküzdéséhez.

Az arra rászoruló, és igényt tartó tanulóknak délután tanulási lehetőséget biztosítunk.

Az iskola költségvetéséből minden tanuló ebédtámogatásban részesül, amennyiben az iskolai menzán ebédel. Korlátozott létszám erejéig még 50%-ban is tudunk támogatást nyújtani arra rászorulóknak. A kérvény s adatlap kitöltésével kérvényezheti a tanuló a támogatás növelését. Ezek elbírálásáról külön bizottság dönt a Diákönkormányzat bevonásával.

Szintén iskolai költségvetésből részesülhetnek a tanulók (az iskolai Házirendben rögzített módon) félévente egyszer tanulmányi ösztöndíjban.

Külön Diákszociális Alapunk is van, amelyből évente kétszer lehet igényelni segélyt, ennek odaítéléséről a felhasználási szabályzat rendelkezik. Ezen felül még tankönyv-támogatási segélyben részesülhetnek a tanulók. Ennnek részletes szabályozása az SzMSz-ben található meg.

Nevelési céljaink ezen a területen:

Célunk a pozitív gondolkodás kialakítása. A prevenciós tevékenység részben tanórai keretben, részben megelőző programok keretében folyik az alábbi kiemelt témákban:

A prevenciós tevékenység területei:

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére az iskola az alábbi lehetőségeket kínálja:

Kiemelten kezelt témák a szenvedélybetegségek:

A drogprobléma – veszélyezteti a fiatalokat, ezért nemcsak felnőtt előadókkal, hanem kortárs segítőkkel is tartatunk előadásokat annak érdekében, hogy tudják, ismerjék a diákok a rájuk leselkedő veszélyeket.

Az utóbbi években került előtérbe, ezért az AIDS problémával is kiemelten foglakozunk, hisz ez korunk egyik legfenyegetőbb népbetegsége.

A tantestület tagjai rendszeresen részt vesznek az ilyen témákról tartott továbbképzéseken. Ugyanis azt gondoljuk, hogy ezen nagy méretű problémák leküzdése már nemcsak az osztályfőnökök, hanem a szaktanárok feladata is.

8.A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő iskolai tevékenység

8.1.Országos felvételi körzettel rendelkező iskolaként mindig is tapasztaltuk, hogy az ország különböző általános iskoláiból érkezett tanulók felkészültsége között igen nagy eltérések tapasztalhatóak, ezért eredményes munkánk érdekében folyamatos felzárkóztató tevékenységet folytatunk.

A 9. évfolyamon a közismereti tantárgyak mindegyikéből felzárkóztató korrepetálást szervezünk osztályonként. A korrepetálások és szakkörök idejét és helyét az iskolai hirdető táblán kifüggesztjük.

De emellett az iskolai SzMK és a diákönkormányzat is élhet javaslattételi jogával, a szakkörök korrepetálások körére és idejére vonatkozóan. A korrepetálások általában ingyenesek, ez esetben az iskola saját költségvetéséből finanszírozza azokat.

A különböző kulturális háttérrel érkező tanulóink felzárkózását tervszerűen fejlesztett, s gazdag kínálattal rendelkező könyvtárunkkal, a lehetőségeink szerint ingyenes színházlátogatással és egyéb más kulturális rendezvény szervezésével próbáljuk elősegíteni.

A kezdő és az érettségi előtti évfolyamon a matematika és fizika tantárgy csoportbontásával az eredményes felzárkózást, valamint a sikeres érettségi vizsgára való felkészülést kívánjuk segíteni.

A nyelvtanórák megnövelésével, főleg a 9–10. évfolyamokon, a tanulási technikák, a jegyzetelés, vázlatírás, értő olvasás, a fogalmazási készségek fejlesztésével szintén az eredményes tanulást kívánjuk segíteni.

8.2.Szakértő által igazolt tanulási készség hiányával rendelkező tanulók a Közoktatási törvény 30.§-ában rögzített módon felmentést kaphatnak bizonyos ellenőrzési formák, tantárgy részek vagy esetleg tantárgyak tanulása alól.

A felmentési kérelmet a szülőnek az iskola igazgatójától írásban kell kérvényeznie, s szakértői véleménnyel kell alátámasztania kérelmét.

A tanulási nehézséggel rendelkező tanulók a szakszerű felmentés beszerzéséhez segítséget kérhetnek a szaktanáruktól, az osztályfőnöküktől, az ifjúságvédelmi felelőstől, valamint az általános vagy nevelési igazgatóhelyettestől.

8.3.Keressük a lehetőségét a dyslexiás gyerekek felkutatásának, a rendellenesség mielőbbi kiderítésének.

9.A szociális hátrányokat enyhítő tevékenységünk

9.1.Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, valamint a 11/1994. (VI.8.) rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, és azok módosításaiban az iskola számára kötelezővé teszi ifjúságvédelmi felelős munkakör létrehozását.

Az ifjúságvédelmi felelős feladata a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók kiszűrése annak érdekében, hogy hatékony segítséget tudjon az iskola nyújtani nekik élethelyzetük és iskolai tevékenységük javításában.

Segíti ezen tanulók beilleszkedését, tanulmányi munkáját, s családjuk életkörülményének javítását.

Ezen belül:

A helyi önkormányzat gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, vagy más állami intézmény, szerv intézkedését kell kezdeményeznie, ha a tanuló még tanköteles, s a szülő nem teljesíti neveléssel kapcsolatos feladatait.

Az ifjúságvédelmi felelős munkáját segíti az osztályfőnök. Tanév elején az adatok ellenőrzésénél felméri a tanuló családi helyzetét. Nagyon negatív változás esetén értesíti az ifjúságvédelmi felelőst.

9.2.Anyagi nehézséggel rendelkező tanulók egy évben kétszer kérhetnek szociális segélyt (szeptemberben és áprilisban) írásban, melyet az osztályfőnök eljuttat az illetékesekhez.

Három, illetve több gyermekes családból érkező tanulónknak alanyi jogon jár 50%-os ebédtámogatás, amelyet az iskolai költségvetésből fizetünk.

Rendkívüli esetben más tanuló is kérhet ebédtámogatást, amelyet szintén írásban kell kérvényezni.

9.3.Tanulószoba biztosításával, és az ingyenes tantárgyi korrepetálásokkal elsősorban a szociális hátránnyal és tanulási nehézségekkel rendelkező tanulók felzárkózását kívánjuk elősegíteni.

10.Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere

10.1.A pedagódusok munkájának ellenőrzési rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások – az értékelés alapelvei, rendszeressége

10.1.1.A Közoktatási törvény 54.§-ának (1) bekezdésének értelmében a „közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, … az intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének működéséért…”. Ezen feladat ellátása azonban nem lehet egyszemélyi feladat, hanem az iskolavezetés, a tantestület és a teljes technikai személyzet összehangolt, jól megszervezett, s rendszeresen ellenőrzött, alapos munkáját igényli. Ezen tevékenységünk részletes leírását az iskolai SzMSz-ünk, Belső Ellenőrzési Szabályzatunk és éves munkaterveink tartalmazzák.

10.1.2.A tanulók rendszeres értékelése a pedagógiai folyamat meghatározó területe. Az értékelés a beiskolázásnál, a felvételi vizsgával kezdődik, s végigkíséri az oktatási-nevelési folyamatot, s az egyes képzési szakaszokat különböző vizsgák zárják.

10.1.2.1.Értékelési alapelveink az alábbiak:

Diagnosztikus értékelés (szintfelmérő): Az indulási szint megállapítására használjuk. A későbbi teendők meghatározásában segít, illetve tájékoztatja a tanulót arról, hogy milyen alapokkal indul az új anyagrész elsajátításában.

Folyamatelemzésre alkalmas értékelés (röpdolgozat, szóbeli felelet, részösszefoglalás, házi feladat ellenőrzés, órai munka): Az aktuális tudásszint megállapítására használjuk. Segít az eddigi módszerek értékelésében, és a tanulót esetleg korrekcióra is ösztönzi.

Összegző értékelés (évfolyamfelmérő, szakmai szintfelmérő/ tréning a szakmai vizsgára, témazáró nagydolgozat, házi dolgozat, projekt munka, szóbeli „kis-érettségi” stb.): Elsősorban egy-egy tematikus egység végén vagy mérföldköveknél (meghatározó csomópontok) alkalmazható. Ez az értékelési mód relatív képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről, de a szaktanárnak is tájékoztatást nyújt módszereinek hatékonyságáról.

A pedagógiai folyamat értékelési gyakorlatában, az osztálynaplóban tanulónként minimálisan, kéthavonta annyi osztályzat rögzítése szükséges, amennyi a kérdéses tantárgy heti óraszáma, de havonta legalább 1 érdemjegyet kell adni. Heti egy órás tantárgynál 6 hetente 1 jegyet. Év végén a teljes tanévre vonatkozó osztályzatokat vesszük figyelembe. A nagydolgozatokat, témazáró, szintfelmérő dolgozatokat előre bejelentjük, s az osztályok terhelését arányossá tesszük, úgy hogy naponta 2 témazáró dolgozatot lehet csak íratni, s azok idejét a szaktanárok a tanári szobában elhelyezett idő-táblázatban előre bejegyzik.

10.1.2.2.Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei írásbeli feladatoknál:

100  –91%5 (jeles)
90  –76%4 (jó)
75  –51%3 (közepes)
50  –34%2 (elégséges)
33  –0%1 (elégtelen)

Megjegyzés: az ajánlott skálától az egyes tantárgyaknál munkaközösségi egyeztetés (illetve a szakmai vizsgáknál a javítókulcs által előírt %-ok) alapján lehet eltérni. A tesztfeladatoknál a követelmények szigoríthatók.

10.1.2.3.Szóbeli feleltetésnél:

A részletes követelmények egységesítése munkaközösségenként ajánlatos, hogy elkészüljön. Ennek egyik alapfeltétele lesz majd a részletes érettségi vizsgatantárgyi követelményrendszer kidolgozása.

10.1.2.4.Az iskolai írásbeli és szóbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai és súlya
Az ellenőrzés módjaIdeje, gyakoriságaSúlya
Felelet, röpdolgozat. Bármikor. Egyszeres.
Témazáró dolgozat. Minimum 1 héttel előbb be kell jelenteni.
Napi 2 témazáró íratható.		 Több típusú feladatból állhat, több érdemjegy is adható rá.
Évfolyamfelmérő, szintfelmérő. Minimum 2 héttel előbb be kell jelenteni.
Napi 1 íratható.
Szakmai komplex tantárgyak kivételével hetente maximum 2 íratható.		 Feladatrészektől függően több érdemjegy is adható rá.
„Kisérettségi” vizsga. Minimum 3 héttel előbb be kell jelenteni. Kétszeres súlyú.
10.1.2.5.Írásbeli dolgozatok javítási rendje

Az írásbeli dolgozatokat a megíratást követően 2 héten belül ki kell javítani. Rendkívüli esetben a területileg illetékes igazgatóhelyettes engedélyével el lehet térni ettől. Kivételt képez, ha betegség, illetve rendkívüli esemény miatt nem lehet a határidőket tartani.

10.1.3.Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli feladatok
10.1.4.Magatartás és szorgalom jegyek meghatározásának szabályai

A tanulók magatartásának értékelésénél elsősorban a tanórákon és a szünetekben való viselkedést vesszük figyelembe, de nem tekintünk el az iskolán kívüli közös programokon, illetve a minősített esetben tanúsított magatartástól sem.

A tanulmányi eredmények nem befolyásolhatják értékelésünket sem pozitív sem negatív irányban. A naplóbejegyzések alapján kell megállapítani tárgyilagosan az osztályzatokat, melyek a különböző fegyelmi fokozatokat, igazolatlan mulasztásokat és a dicséreteket is kell, hogy tartalmazza.

Magatartás és szorgalmi jegyet kell adni a nappali tagozaton tanuló tanulóinknak. A 13. és 14. évfolyamon csak az érettségi után tanulmányaikat nálunk folytató diákoknak értékeljük a magatartását és szorgalmát.

Ezeken az évfolyamokon „ellenőrző könyvi” bejegyzés helyett a tanulók hivatalos értesítést kapnak.

Az órákról való késések fegyelmi vétségnek számítanak, de nem alakulnak át automatikusan igazolatlan órákká.

Az éves programban rögzített ingyenes tanulmányi kirándulások és múzeum látogatások kötelező jelleggel bírnak, az azokról való távollétet igazolni kell.

10.1.4.1.Magatartás jegyek fokozatai és az értékelés szempontjai

Példás (5)

Jó (4)

Változó (3)

Rossz (2)

A tanév végén figyelembe kell venni az első félévhez képest történt pozitív változást. Ha az első félévben volt, de a második félévben nem volt fegyelmi büntetése, akkor magatartásból egy fokozattal jobb jegyet érdemelhet.

10.1.4.2.A tanulók szorgalmának értékelésénél figyelembe kell venni a tanuló képességeit és személyes adottságait. A szaktanárok érdemjegyeit és a tanulók előre haladását segítő szándékkal mérlegelni kell. Ahogy a magatartási jegynél a dicséretek, szorgalomnál a sikerek és a következetes munkavégzés szolgáljon mércéül.

A szorgalmi jegy értékelésének szempontjai:

Példás (5)

Jó (4)

Változó (3)

Hanyag (2)

A magatartás és szorgalmi jegyek véglegesítésénél az osztályfőnök a szaktanárokkal konzultálva, minden lényeges körülményt mérlegelve határozza meg a jegyeket. Tanulóját jobban ismeri, többet tud a tanuló életkörülményeiről, családi hátteréről. Vita esetén a tantestület szavazással dönt a tanuló magatartás vagy szorgalom jegyéről.

10.2.Az iskolai minőségbiztosítás

Iskolánk 2000. júniusától a Comenius 2000 minőségfejlesztési program I. modelljét valósítja meg.

10.2.1.Az iskolai minőségbiztosítás szakaszai

I. szakasz: Partnerközpontú működés kialakítása

II. szakasz: A teljes körű minőségbiztosítási rendszer kiépítése – IMIP

11.A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke

Részletesen megtalálható a hivatalos minimum taneszköz-jegyzékben. Ld. …. számú melléklet.

12.A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

Az 1999-ben módosított 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról V. fejezete 48.§-ának 1. bekezdése előírja az együttműködés szabályozását.

1.) Iskolánk tanárai a tanulókkal való együttműködést a természetes humánumon alapuló kölcsönös tiszteletadás és a szakmai elvárások alapján valósítják meg. Kötelességünk a tanulók tájékoztatása és véleményüknek meghallgatása az őket érintő tanulmányi és közösségi kérdésekben. A tanulók kötelesek az iskola Házirendjében foglalt előírásokat betartani.

2.) Iskolánk tanárai a tanulók szüleinek, gondviselőinek (továbbiakban: szülők) problémáival és véleményével szervezett módon a Szülői Munkaközösségi Választmány évi kétszeri ülésén találkozhatnak. Ezen alkalmakkor az iskola vezetősége beszámol az éves munkatervben foglalt feladatokról, s egyéb terveinkről, elképzeléseinkről.

3.) Az SZMK értekezleteken túl évente rendszeresen négy alkalommal áll módjukban a szülőknek szervezett keretek között tájékozódni gyermekük tanulmányi előmeneteléről, illetve az iskola életének eseményeiről. Az éves munkatervben meghatározott két szülői értekezleten az osztályfőnökökkel és társosztályfőnökökkel, a két fogadónap alkalmával minden tanárral találkozhatnak. Ily módon úgy az osztállyal, és az iskolai élettel kapcsolatos tájékoztatás és véleménycsere is biztosítottnak látszik, mint a tanulók tanulmányairól, személyes problémáiról való eszmecsere.

A szülői értekezletek és fogadónapok időpontjáról szóban és írásban is tájékoztatjuk a szülőket.

Ezen időpontoktól függetlenül – egyéni egyeztetés alapján is lehetősége van a szülőknek tájékozódni gyermekük előmeneteléről.

A tanköteles korú tanulók szüleit kötelező értesíteni az igazolatlan mulasztásokról – az első alkalom és tizedik mulasztott óra után –, valamint évente kétszer – a félév és a tanév vége előtt – a várható bukásokról az ellenőrző könyvbe írt értesítés vagy az osztályozónaplóról készített fénymásolat útján. Nem tanköteles korú (az érettségi utáni szakképzésben résztvevő) tanulóinkat, illetve igény szerint szüleiket is hasonló módon tájékoztatjuk a hiányzások mértékéről, és a tanulmányi előmenetelről.

Azon a napon, amikor a tanuló hiányzását megkezdi, várjuk a hiányzás okára utaló szülői bejelentést.

Súlyosabb nevelési probléma esetén az osztályfőnök az ifjúságvédelmi felelőshöz fordulhat, segítségét kérheti a tanuló életkörülményeinek jobb megismerése, illetve a nevelési probléma megoldása céljából. Ennek érdekében családlátogatásra is sor kerülhet.

A közös iskolai, osztályrendezvényeket pl. kirándulás, színházlátogatás, szalagavató bál, gólyabál, farsangi bál, ballagás, stb. a szülők tudtával, egyetértésével és anyagi támogatásával, és a szervezési munkában nyújtott segítségükkel bonyolítjuk le.

A kollégiumokkal minden tanév elején ismertetjük az éves munkatervünket. A tanév rendjéhez, a munkatervben rögzített időpontokban tervezhetik a hazautazások, a kollégiumi szünetek időpontjait. A kollégiumi nevelő tanárokkal helyszíni látogatások révén kívánjuk a kapcsolatot fenntartani, s egyben tájékozódunk tanulóink életkörülményeiről, tanulási lehetőségeiről.

13.Iskolai egészségnevelési, környezeti nevelési terv

13.1.A Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola egészségnevelési, egészségfejlesztési programja

„Az egészségfejlesztés (health promotion) az a folyamat, amely lehetőséget teremt és képessé teszi az embereket arra, hogy egyre fokozódóbb kontrollt szerezzenek saját egészségi állapotuk felett, és ez által képessé váljanak annak javítására, alakítására. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni és meg tudja valósítani vágyait, hogy kielégítse megfogalmazódott szükségleteit, valamint környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni.”

(Részlet az ottawai Egészségfejlesztési Charta-ból)

Általános bevezető

13.1.1.Helyzetleírás, értékelés

Az iskolai egészségvédelem ebben a deklarált formában az iskolai élet új területe, így a program kidolgozásánál alapvetően figyelembe kell vennünk a helyi adottságokból következő lehetőségeinket, erősségeinket és fejlesztésre váró feladatainkat, s ennek függvényében kell megfogalmazni céljainkat, s az ezek megvalósításához szükséges konkrét lépéseket: az iskolai egészségnevelés-egészségfejlesztés programját.

A helyzetleírásnál figyelembe kell vennünk a WHO 1948-as alkotmányában megfogalmazott „definícióját”, mely szerint az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Azt is figyelembe kell azonban vennünk, hogy az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat.

Ennek a folyamatnak hat – a nulladik évfolyamos tanulók esetében hét – életévét áll módunkban közvetlenül befolyásolni, de munkánk – tágabb értelemben – egy megfelelő szemléletmód kialakítása révén egész életen keresztül hathat.

13.1.1.1.Tárgyi és személyi feltételek

A program megvalósításához iskolánk kiváló tárgyi adottságokkal rendelkezik: modern, egészséges, világos, napfényes épülettel, melyben országos viszonylatban is kiemelkedő felszereltségű és nagyságú tornaterem található. A mindennapos testedzés lehetőségét szolgálja még az iskolai sportudvar és az aulában elhelyezett pingpongasztalok is.

Célkitűzéseink eléréséhez – jobbára – a személyi feltételeink is adottak.

A személyi feltételek terén fejlesztendő terület, komoly hiányosság, hogy jelenleg iskolánkban még nincsenek képzett kortárs segítők. Az iskolai drogstratégia kialakításában ez a feladat kiemelt szerepet kap!

13.1.1.2.A tanulókra vonatkozó helyzetleírás

Általános tapasztalat, hogy egyre több túlsúlyos, tartós egészségügyi problémával küzdő, a betegségek iránt jóval fogékonyabb diák kerül be a középiskolákba. Terjed körükben a legális és – sajnos – az illegális drogok használata, csökken az alkalmazkodóképességük és a tolerancia szintjük. Önértékelési – és néha bizony – személyiség zavarokkal küzdenek. E problémák kialakulásában egyaránt szerepet játszik az egészségtelen táplálkozás, a rendszertelen életmód, a rossz időbeosztás és a tervezés hiánya és olyan társadalmi és szociológiai okok is , melyeknek megoldását nem lehet az oktatástól elvárni. Ugyanakkor egy megfelelő egészségnevelési szemlélettel rendelkező iskola képes ezeket a káros hatásokat oldani, mérsékelni, szerepe lehet a megelőzésben és az alternatívák megismertetésében.

Ebből következnek a nevelőtestület céljai és feladatai is.

13.1.2.Alapelveink, céljaink

Céljaink meghatározásánál az első alapvető kérdés, hogy egészségnevelést vagy egészségfejlesztést folytassunk-e. Az egészségfejlesztés komplexebb feladat: magában foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az önsegítés feladatait és módszereit. A korábban már említett személyi feltételek lehetővé teszik, hogy nevelőtestületünk az egészségfejlesztés összetettebb területeit is felvállalhassa.

Az egészségfejlesztési program kidolgozásának első konkrét lépése az iskolai SWOT és SMART analízis elkészítése, majd ezt követően a helyzet- és állapotfelmérés tapasztalatait összegző egészségnevelési stratégia illetve drogstratégia kidolgozása. Ezeket a feladatokat az iskolai egészségfejlesztési team (Ld. 1.1.1.) külső szakértők – iskolaorvos, védőnő, iskolapszichológus – bevonásával végzi, és legkésőbb a 2004-es tanév végéig az említett két dokumentumot ismerteti a tantestülettel, majd annak elfogadása után – mellékletként – csatolja a Pedagógiai Programhoz.

Alapelvünk, hogy a kampányszerű akciókkal szemben (melyek időleges eredményeket hozhatnak csupán) az egészségfejlesztést mindennapos gyakorlattá kell tenni iskolánkban, hogy az erre való igény beépüljön tanulóink személyiségébe, a természetes igényükké váljon.

13.2.Az iskolai egészségfejlesztés területei

Az iskolai egészségfejlesztés programja nem határolható be csupán az iskolai élet egyetlen területére: az oktató-nevelő munka minden szintjén és területén, a szabadidő szervezésén és a környezet kialakításán keresztül egyaránt hathatunk tanulóinkra.

13.2.1.A tudatos környezetkialakítás

Mindennapos tapasztalat, hogy barátságos, rendeltetési célnak maximálisan megfelelő ideális környezetben csökken a frusztráció, nő a teljesítmény szintje. Az iskolaépület objektív adottságairól már esett szó (Ld. 1.1.1.), de a tudatos környezetkialakítás fejlesztendő terület. Szükséges a tantermek és az iskola közös helyiségeinek (aula, folyosók stb.) otthonosabbá tétele. A környezet kialakítása tanulók és nevelők közös feladata kell, hogy legyen. Az osztálytermek dekorálása – a diákok elképzeléseinek és igényeinek megfelelően – a tanulók feladata (az osztályfőnök koordinátori tevékenysége mellett), a szaktantermek és közös helyiségek díszítése a szaktanárok feladata – a szakoktató kollégák bevonásával.

A tudatos környezetkialakítás azonban nemcsak az épület falain belül értendő, hanem az iskola udvarára és szűkebb külső környezetére is vonatkozik. Célunk egy tiszta, rendezett, szemét- és rongálásmentes külső-belső iskolai környezet kialakítása.

13.2.2.A mindennapos testedzés biztosítása

Sajnos az utóbbi időben az óraszámok csökkentése a testnevelés tantárgyat is „utolérte”. A jelenlegi óraszám 2 óra/osztály/hét, de örvendetes tény, hogy a heti testnevelés órák száma a közeljövőben ismét háromra emelkedik. A mindennapos testedzést szolgálja, hogy délutánonként is használhatók az iskola sportlétesítményei: a tornaterem, az éppen fejlesztés alatt álló kondi-terem, az aulában kihelyezett pingpongasztalok és a sportudvar, sőt a tornaterem – szervezett keretek között – szombat délelőttönként is nyitva áll. Intézményünkben több szakosztály is működik (Ld. 1.1.1.), tanulóink számára gyógytestnevelést biztosítunk. A kötelező testnevelés órák és a délutáni tömegsport rendezvények megteremtik a lehetőséget a mindennapos testmozgásra.

A fent említett lehetőségeket szeretnénk bővíteni kihasználva a közeli uszoda és jégpálya adta esélyeket is, ehhez szükséges (pénz)eszköz biztosítását a Fenntartótól várjuk.

13.2.3.Az iskolai étkeztetés
13.2.3.1.Az iskolai ebédelés lehetőségének biztosítása

Tanulóink kb. 20%-a az iskolában ebédel. Közöttük számos olyan diák található, aki alanyi jogon részesül kedvezményes étkeztetésben, de intézményünk – saját anyagi erőforrásainak felhasználása révén – több tanulónak nyújt szociális alapon ebédtámogatást vagy ingyenes étkeztetést.

Iskolánkban melegítő konyha működik, így a menü összeállításába nem tudunk beleszólni, de az ebédet szállító cég kiválasztásánál (az anyagi vonzatok mellett) az eddiginél tudatosabban kell figyelni a kínálatra: melyik közétkeztetési vállalat milyen mértékben törekszik az egészséges étrend-kínálat kialakítására.

13.2.3.2.Az iskolai büfé

A tanulók étkeztetését szolgálja az iskolai büfé is. Ezen a területen néhány éve lassú szemléletváltás figyelhető meg: a cukros üdítők és édességek mellett a büfé kínálata teával, meleg levesekkel, ásványvízzel és tejtermékekkel gyarapodott, de – sajnos – továbbra is vezet a kóla és a hamburger. Nem szerencsés, hogy a kávéautomata a büfé mellett található. Szomorú tapasztalat, hogy már a kilencedikesek sem forró csokoládét, hanem kávét vásárolnak belőle.

Technikai adottságok miatt a büfé kínálatát gyümölcsökkel nem lehet bővíteni, a helyiség (ebben a formában) nem alkalmas az ÁNTSZ vonatkozó előírásainak betartására: nem megoldott a gyümölcsök külön tárolása, megfelelő mosása stb.

Az egészséges étkezési szokások kialakításában az iskolai büfé – az elért eredmények ellenére is – a fejlesztendő területek közé sorolható.

13.2.4.Az egészségfejlesztés tanórai területei
13.2.4.1.Az osztályfőnöki órák

Az egészségfejlesztés terén az osztályfőnöki órák tudatos tervezése és szervezése elengedhetetlenül fontos. Évente osztályonként legalább 10 osztályfőnöki óra kell, hogy – szorosabban vagy lazábban véve – kapcsolódjék a témához. Az osztályfőnöki munkaközösség feladata, hogy a tanterv és tanmenetek összeállításánál – az egyes korosztályok életkori sajátosságait és az adott osztályok szokásait, esetleg az előforduló káros szenvedélyeket, személyiségproblémákat figyelembe véve – tervezze ennek a minimum 10 órának a programját. Az osztályfőnöki órák egy részét tervezhetjük külső előadók bevonásával is: tapasztalatunk, hogy munkánkban számíthatunk az iskolaorvos, a védőnő, az iskolapszichológus támogatására, de bevonhatók a rendvédelmi szervek (rendőrség), orvostanhallgatók, civil szervezetek is.

Az egészségvédelmi munkacsoport, de különösen az ifjúságvédelmi felelős és a drogügyi koordinátor feladata, hogy figyelemmel kísérje azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek szakértők és „civilek” bevonását lehetővé teszik az osztályfőnöki munkába.

13.2.4.2.Egészségfejlesztés a szaktárgyak keretén belül

Szinte minden iskolánkban tanított tantárgy több-kevesebb alkalmat teremt az egészségvédelem témájának feldolgozásához.

A mozgás élményének megismertetésével, a helyes testtarás kialakításával, a frusztrációk szintjének testedzés általi csökkentésével természetesen a testnevelés teheti a legtöbbet, de az egészségnevelés programja minden tantárgyba beilleszthető.

Néhány példa:

13.2.5.Az egészségfejlesztés tanórán kívüli területei

Statisztikai adatokkal igazolt tény, hogy a szabadidő hasznos eltöltése az egyik leghatékonyabb prevenciós módszer: elősegíti a társas kapcsolatok kialakítását, javítja az egyén mentális állapotát, megelőzheti a káros szenvedélyek kialakulását illetve mérsékelheti a már meglévő szenvedélyeket. Ebből adódóan az iskola által szervezett, a tanulói igényekkel és életkori sajátosságokkal korreláló szabadidős programok a hatékony egészségfejlesztés eszközei lehetnek.

13.2.5.1.Szabadidős programok az intézményben

A már említet délutáni tömegsport rendezvényeken kívül számos egyéb lehetőség áll tanulóink rendelkezésére, hogy idejüket hasznosan tölthessék.

Néhány példa:

13.2.5.2.Szabadidős programok az iskola falain kívül

A természetjáró szakosztály havi rendszerességgel szervez hétvégi túrákat a főváros környéki hegyekbe, a testnevelő kollégák szinte minden versenyfelhívásra neveznek tanulókat.

Évek óta sikerrel veszünk részt a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását célzó pályázatokon, a nyert pénzösszegekből színházjegyeket vásárolunk. A színház nyújtotta művészi élmény segít a hétköznapi érzelmek megélésében, ezáltal szolgálva tanulóink emocionális fejlődését.

Prevenciós szakemberek által gyakran hangoztatott tény, hogy a közösségeknek milyen fontos szerepe lehet a megelőzésben és a személyiség alakításában. Iskolánk mikroközösségei, az osztályok gyakran szerveznek tanítási időn kívüli együttes programokat: mozi-, színház- és múzeumlátogatásokat, de a legnagyobb közösségformáló ereje a két, esetenként három napos osztálykirándulásoknak van. A Közoktatási Törvény 114.§-a értelmében azonban a jövőben ezeknek a programoknak a fedezetét nem lehet a szülőre hárítani, a Fenntartótól kell igényelni.

Célunk, hogy a lehető legtöbb forrásból – pályázatok útján és fenntartói támogatásból – továbbra is működtethessük a tanórán kívüli programjainkat, sőt, tanulói igény esetén a kínálatot szeretnénk bővíteni is (pl. az iskolai diákönkormányzat rendezvényeivel).

A diákönkormányzat által szervezett gólyatábor a közösségfejlesztés, míg a szalmai munkaközösség által meghirdetett erdélyi fafaragó és bútorfestő tábor a művészeti nevelés céljait szolgálja.

13.2.6.Ifjúságvédelem, prevenció

Az iskolai egészségfejlesztés rendkívül fontos területe a veszélyeztetettség felismerése és a megelőzés. Ehhez a tevékenységhez a személyi feltételeink biztosítottak. (Ld. 1.1.1.)

Az ifjúságvédelmi felelős feladata, hogy az osztályfőnökökkel együttműködve nyilvántartásba vegye a szociálisan, tanulmányilag vagy mentálisan veszélyeztetett diákokat, az enyhébb eseteket az ifjúságvédelmi fogadóórán folytatott beszélgetésekkel „kezelje”, súlyosabb esetben családlátogatásra menjen, vagy felvegye a kapcsolatot a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal vagy az iskolapszichológussal. (Ld. még az ifjúságvédelmi felelős munkaköri leírását).

A drogügyi koordinátor az iskolai drogstratégia alapján szervezi a prevenciós programokat, gondoskodik arról, hogy a veszélyeztetett fiatalok eljussanak a megfelelő szakemberekhez, szükség esetén felveszi a kapcsolatot az egészségügyi ellátórendszerrel.

Az iskolapszichológus – jelenleg heti egy alkalommal – egyéni foglakozás keretében foglakozik a mentálisan sérült tanulókkal.

A továbbiakban szükség lenne – a meglévő működési kereteken túl – kollégák továbbképzésére a részképesség-hiányos tanulókkal való speciális foglakozás biztosítására, valamint az iskolapszichológus rendelési idejének növelésére.

13.3.Egészségfejlesztési hálózat építés

Az egészségfejlesztés iskolai programja annál hatékonyabb, minél sűrűbb a „védőháló”, amellyel tanulóinkat oltalmazzuk a káros hatásoktól. Éppen ezért az egészségfejlesztési program egyik jelentós területe a hálózatépítés, hogy az egészségvédelem, a prevenció és a mentálhigiéné területei ne egymástól elszigetelten működjenek, hanem egy jóval szervezettebb és hatékonyabb hálózat keretein belül.

Az egészségfejlesztés iskola hálózatának tagjai:

Végül, de nem utolsó sorban: tágabb értelemben az iskola minden dolgozója egy-egy „csomó” a sűrű szövésű hálóban, éppen ezért szakértők bevonásával az ő tájékoztatásukról, képzésükről is folyamatosan gondoskodni kell.

13.4.Forrásaink

13.4.1.Az iskola saját erőforrásaiból finanszírozza
13.4.2.Fenntartói finanszírozásból fedezzük

13.5.Mérés

Munkánk eredményét hosszú távon lehet majd igazán lemérni, ha felnő egy egészségesebb, kiegyensúlyozottabb, az élet megpróbáltatásait könnyebben elviselő generáció.

Elképzeléseink, programunk helyességét azonban a résztvevők körében végzett elégedettségi teszttel kontrollálhatjuk, s menet közben az értékelésnek megfelelően módosíthatjuk.

Ugyancsak mérhetjük – reprezentatív minta kiválasztásával – a szülői elégedettséget is.

Az eredmények mérésére szolgálnak a testnevelő kollégák által végzett teljesítmény tesztek (Eurofit-mérés), melyet minden tanévben két alkalommal – ősszel és tavasszal – végeznek iskolánk minden tanulója körében, s amely mérés nem csupán diákjaink teljesítményét, hanem fizikai „jellemzőit” (testsúly, magasság stb.) is értékeli.

Tanulóink fogyasztási szokásait, káros szenvedélyeit anonim tesztekkel évente mérjük.

13.6.A tanulók fizikai mérésének menete

  1. A teljes „Eurofit” mérés elvégzése. A többi évfolyam előírásai szerint.
    1. Speciális mérések: Mit hozott a tanuló az általános iskolából?
    2. Milyen képességekkel rendelkezik?

Ennek érdekében az alábbi elképzelést szeretnénk végrehajtani.

  1. Mászás kötélen mászó kulcsolással;
  2. Focival „dekázás” váltott lábbal;
  3. Fejelés feldobott labdával;
  4. Falhoz passzolás felugrás után a levegőből;
  5. Egy „kör” futás időre a szánkódomb körül;
  6. Szlalom labdavezetés figyelemmegosztással;
  7. Röplabda alapérintés;
  8. Kapura lövés kézilabdával;
  9. Ziccer-dobás;
  10. Kapura gurítás focival;
  11. Kapura lövés ívelten focival;
  12. Leterpesztés a szekrényről (hosszában);
  13. Ugráló kötélhajtás előre és hátra, helyben futással, szökdeléssel egy és két lábbal;
  14. A lazaság mérése terpeszülésben előre hajlítással;
  15. Az úszástudás felmérése.

A 7–10 gyakorlatok közül csak azt kell elvégezni, amelyik labdajátékot a megfelelő iskolában hivatalosan tanították.

14.Környezetvédelmi nevelési program

Iskolánk 1883-as alapítása óta tanúja volt néhány – a környezetvédelemmel kapcsolatos – jelentős szemléletmód változásnak.

Az ipari forradalom idején – közel száz évig – nem gazdálkodtak a természeti javakkal, azonban az 1700-as évek elején egyértelművé vált ennek szükségessége. Magyarországon 1735-ben bányatiszti főiskolát alapítottak Selmecbányán, amelynek elsődleges feladata az ásványvagyon szakszerű feltárásának elősegítése volt. A bányász kart rövidesen erdészképzés egészítette ki (1812), mivel a bányaművelés nagy mennyiségű fát igényelt. Nem sokkal ezután új szellemiség érkezett, melyet nem kis mértékben köszönhetünk az amerikai indiánoknak és az angol gyarmatosítók lelkiismeretének: ez a tudatos környezetvédelem megszületése a Yellostone Nemzeti Park megalapításával 1872 március 1-én.

Magyarország, talán páratlan természeti adottságainak köszönhetően fogékonynak mutatkozott az új szemléletre. 1879-ben megalkották az első erdőtörvényt, valamint 1906 óta minden évben megtartjuk a Madarak és fák napját. 1920-ban olyan mértékű erdőterület vesztéssel kellett szembesülnie az országnak, amely gyors összefogást, szakszerű erdőtelepítési programok elindítását tette szükségessé. Ennek értelmében kiadták az 1935. évi IV. természetvédelmi törvényt, védetté tették a debreceni Nagyerdő egy részét.

A rákövetkező években gazdasági válságok, majd a II. világháború után hatalmas lendülettel indult meg világszerte az újjáépítés. Ebben a gyors ütemű fejlődésben sajnos nem maradt hely a természeti környezet elemei (föld, víz, levegő, táj, épített környezett) védelmének. 1972-ben néhány tudós (Római Klub) tanulmányban figyelmeztetette a „fejlett” világot, hogy a gazdasági fejlődésük üteme csak komoly veszélyekkel növelhető. A környezet elszennyezése, a népesség túlszaporodása, éhínségek, a Föld energiakészletének kimerülése két generáción belül a civilizáció összeomlását vetítette előre. Gondolatmenetük helyességét a következő évben kitört olajválság és a fejlődő országokban kialakuló éhezés bizonyította.

Ma már elkeseredetten kutatjuk a „fenntartható fejlődés” lehetőségeit. Az Országos Természetvédelmi Hivatal 1962-es alapítása óta fáradozik azon, hogy védelem alá helyezzen kiemelt ökológiai jelentőségű területeket. 1971 óta nyílt törvényes lehetőség nemzeti parkok létrehozására, amelyet 1973-ban a Hortobágyi Nemzeti Park megalapításával indítottak el.

Új teendőket fogalmaz meg a hatályos természetvédelmi törvény: a természet védelme minden személynek és szervezetnek kötelessége. Iskolánk ezzel a gondolattal azonosulva a hozzánk érkező gyerekek részére két területen nyújt ismereteket:

A faipar az erdőgazdálkodáson keresztül jelentős hatással van a világ élőfa készleteinek észszerű felhasználására. Szennyezett környezetünk – elsősorban a levegő és a talaj – helyreállításában nagy mértékben a világ erdőire kell támaszkodnunk, ezért a fakészlet gondos kezelését a döntéstől a termék élettartamáig, illetve hulladékká válásáig felelősséggel kell végezni.

Iskolánkban a környezet- és természetvédelemmel összefüggő ismereteket több csatornán keresztül tudjuk átadni a diákoknak. A környezet megismerésének folyamatát mikro-mezo-makro szinteken, az elsajátított természettudományos alapok (biológia, kémia stb.) függvényében az alábbi vázlat tartalmazza:

9. évfolyam – környezet- és természetvédelem:

10. évfolyam – környezet- és természetvédelem:

11. évfolyam – környezet- és természetvédelem:

12. évfolyam – környezetvédelem:

13. évfolyam – környezetvédelem:

14. évfolyam – környezetvédelem:

A tanítási folyamat befejezéseként a tanulónak egy kidolgozott technikusi dolgozatot kell beadnia. Ebben egy termékhez szükséges írásos-rajzos dokumentáció tartozik, amely alapján a terméket el is kell készíteni. Anyagválasztástól kezdve az anyaggazdálkodáson keresztül a felületkezelésig nyomon követhető – és értékelési szempont is – a rendelkezésre álló erőforrások szakszerű kezelése, valamint a környezetbarát anyagok és technológiák használata.

15.Gyermek – és tanulói balesetvédelem rendje

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és az egyes rendelkezések végrehajtására kiadott 5/1993. (XII.26.) MüM. rendelet alapján az egészséget nem veszélyeztethető és biztonságos munkavégzés követelményeinek meghatározása céljából az iskola igazgatója 2001 január elsején az azóta is hatályos Munkavédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: MvSz) adta ki.

Kiadásának többek között célja: a gyermek és tanuló balesetek megelőzése.

Az MvSz rendelkezéseinek betartása a szakközépiskola minden vezetőjére, dolgozójára, tanulójára, valamint – az elvárhatóság mértékéig – mindazokra, akik a szakközépiskola területén tartózkodnak kötelező, megszegése a cselekmény súlyától függően szankcionálást vonhat maga után.

Az MvSz szabályozza az oktatásban való részvétel személyi feltételeit.

A szakközépiskola tanulói, csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartásával végezhetnek munkát, illetve vehetnek részt az oktatásban. Ittas, kábítószer hatása alatt álló személy nem tartózkodhat az iskola területén.

Tanuló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha:

A szakközépiskolában az egészségügyi megfelelőségről megelőző munkaköri alkalmassági vizsgálat, ezt követően időszakos és rendkívüli alkalmassági vizsgálat szükséges, így:

Tanuló, csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.

A tanulók minden tanév elején, osztályszinten munka- és tűzvédelmi oktatásban részesülnek. Részvételüket aláírásukkal igazolják, hiányzásuk esetén az oktatást pótolni kell.

Részvételüket igazoló nyomtatványokat, az irattárolási szabályzatban rögzített módon kell megőrizni.

Rendkívüli munkavédelmi oktatást akkor kell tartani, ha súlyos vagy halálos munkabaleset történik, és az a tanulók számára tanulságul szolgálhat.

A tanuló köteles:

A tanárok és a vezetők felelősek azért, hogy az általuk tanított tanulók, ittas, vagy kábítószeres állapotban munkát ne végezhessenek, a tanórákon ne vehessenek részt, ha ezen állapot bizonyítást nyert, a illetve tanulót az iskolából el kell távolítani.

A veszélyes munkáknál biztosítani kell a felügyelet – illetve az ellenőrzés megszervezését. Minden munkához annyi és olyan képzettségű oktatót és tanulót kell biztosítani, amennyi a munka egészséges és biztonságos elvégzéséhez szükséges.

Veszélyes munkahelynek, illetve munkának minősül:

A veszélyes gépek, berendezések üzemeltetése alkalmával a munkahelyeken csak az oda beosztott tanulók tartózkodhatnak, idegen személyek belépése csak külön igazgatói engedéllyel történhet.

A belépési korlátozás érvényes:

Tanulót nem szabad alkalmazni szakképzettséghez kötött, veszélyesnek minősíthető munkahelyeken.

18 évesnél fiatalabb tanulót 10 kg-ot meghaladó tömegű tárgyak mozgatásával nem szabad megbízni.

Az elsősegélynyújtás biztosításának rendje

Az elsősegélynyújtás célja, hogy az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot miatt azonnal egészségügyi ellátásra szoruló személy(ek), haladéktalanul szakszerű ellátásban részesüljön/részesüljenek.

A szakközépiskola létszámának, illetve a veszély jellegének megfelelően egészségügyi mentődobozok biztosítása szükséges.

Az elsősegélynyújtásra alkalmas területeken kell tartani a mentődobozokat, így:

Baleset esetén minden munkavállaló és tanuló köteles a tőle elvárható módon a sérültnek elsősegélyt nyújtani és értesíteni a közvetlen munkahelyi vezetőjét, illetve tanárát.

Ha a sérült járóképes, de orvosi ellátásra szorul, kísérő felügyelet mellett orvosi rendelőbe kell küldeni.

Védőfelszerelések

Azoknak a tevékenységeknek folyamán, ahol a tanuló egészségét és testi épségét a munkavégzéssel járó ártalmak, illetve külső környezeti hatás károsíthatja, vagy közegészségügyi érdek szükségessé teszi, a tanulók védelmére a célnak megfelelő védőruhát, illetve egyéni védőeszközt kell biztosítani.

Az iskola csak az FMMF által minősített és engedélyezett egyéni védőfelszerelést szerezheti be és adhatja át a tanulóknak.

A védőeszközök beszerzéséről, felülvizsgálatáról, karbantartásáról az érintett terület vezetőjének javaslatára a gazdasági osztály gondoskodik.

Az egyéni védőeszköz használata kötelező! A védőeszközöknek kihordási idejük nincs, alkalmatlanságuk bekövetkezte, vagy szavatossági idejük lejárta esetén haladéktalanul ki kell azokat cserélni. A védőeszközök munkavégzés előtti ellenőrzése a szakoktatók feladata. Nem megfelelőnek minősülő védőeszközt használni tilos!

A tanulók 11. évfolyamtól kezdődően munkaruha ellátásban részesülnek, maximum 3 évi kihordási idővel. Ez időszakon belüli kilépés esetén részarányos pénzbeni térítést kell fizetniük.

Balesetek bejelentése, nyilvántartása, kivizsgálása

Baleset: Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt következett be, és sérülést, mérgezést, vagy más testi, lelki egészségkárosodást, illetve halált okoz.

A nevelési-oktatási intézmény – a jogszabályban meghatározottak szerint – kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettségeket, és a balesetről készített jegyzőkönyvet megküldi a fenntartónak.

A tanuló- és gyermekbaleset esetén a baleseti jegyzőkönyvet („A.Tü.1020/B/új”) kell kitölteni, ha a tanulót a nevelési-oktatási intézményben – de nem a szakképzésben folyó gyakorlati képzés során – 3 napon túl gyógyuló baleset érte.

A gyakorlati képzés alatt történő baleseteknél munkabaleseti jegyzőkönyv űrlapot kell kitölteni. (Melléklet)

A tanuló, ill. gyermekbaleseti jegyzőkönyvet legalább 3 példányban kell készíteni, amelyből elkészültekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hó 8. napjáig 1 példányt át kell adni a tanulónak, kiskorú esetén a szülőnek és legalább 1 példányt meg kell küldeni a fenntartónak. További 1 példány, a baleset esetleges egyéb dokumentumaival együtt a nevelési-oktatási intézmény baleseti nyilvántartó lapjának („A.Tü.1020/B/új”) a mellékletét képezi.

A tanuló baleseti nyilvántartását az iskolatitkár végzi.

A szakközépiskola köteles gondoskodni arról, hogy a baleset helyszíne érintetlen maradjon a vizsgálatot végzők megérkeztéig, kivéve az élet és vagyonmentés eseteit.

16.Záró rendelkezések

16.1.A Nevelési Program érvényességi ideje

6 év – ez az idő a leghosszabb ideig tartó képzésünk ideje.

16.2.A Nevelési Program felülvizsgálata

A Nevelési Programot 3 év után felülvizsgáljuk. Év végi mérési eredmények alapján összevetjük, hogy az elképzeléseink mennyiben valósultak meg, s ha az eredeti célkitűzések nem valósulhatnak meg, akkor a munkaközösségek javaslatot tehetnek a tantestületnek a program módosítására.

16.3.A Nevelési Program módosítása

A Nevelési Program módosítására sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A Nevelési Program módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

16.4.A Nevelési Program nyilvánossága

Az iskola hivatalos dokumentumait naponta a könyvtárban 1100–1500 óra között, illetve a titkárságon 800 és 1600 óra között lehet megtekinteni.

Internetes hozzáférés esetén a nap bármely órájában megtekinthető programunk az iskola honlapján: www.kozmafa.hu.