Szervezeti és működési szabályzat
2009.

1.Bevezetés

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a

Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola
Budapest, IV. kerület, Deák Ferenc utca 40.

belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban SzMSz) határozza meg.

1.1.Az SzMSz célja, tartalma

1.1.1.Az SzMSz célja, hogy a törvényben foglalt jogi előírások minél hatékonyabban és átláthatóbban érvényesüljenek iskolánkban.

1.1.2.Az SzMSz tartalmát részletes felsorolással a tartalomjegyzék tartalmazza. Tartalma nem áll ellentétben jogszabályokkal és az iskolai alapdokumentumainkkal.

1.2.Jogszabályi háttér

1.2.1.Az SzMSz szabályozási körét meghatározó jogszabályok:

• a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
• a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet,
• az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) korm. rendelet,
• a Közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X.8.) korm. rendelet,
• a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,
• a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet,
• a képzési kötelezettségről szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet,
• az iskolarendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II.26.) OM rendelet,
• a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet.

1.2.2.További, az iskola működését meghatározó fontosabb jogszabályok:

• az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által jóváhagyott SzMSz-ban részletezni kell Ámr. (13/A. § (3) bekezdés)
• a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények,
• az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény,
• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény,
• a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény,
• a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény
• a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM rendelettel,
• a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény,
• a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) korm. rendelet,
• a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X.26.) korm. rendelet,
• a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II.13.) korm. rendelet,
• az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) korm. rendelet,
• a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet,
• a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII.13.) OM rendelet,
• a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII.27.) OM rendelet,
• az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII.27.) OM rendelet, valamint az OKJ és az OKJ-be történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II.17.) OM rendelet,
• a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szóló 13/2004. (IV.27.) OM rendelet,
• az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet,
• a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiéniás alkalmasság orvosi vizsgálatról és véleményezésről szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendelet.

1.3.Az SzMSz hatálya

Az SzMSz hatálya kiterjed az iskolával jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az iskola területére, használják helyiségeit, létesítményeit.

Az SzMSz előírásai érvényesek az iskola területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvények ideje alatt.

2.Intézményi alapadatok

2.1.Intézményi azonosítók

név:

Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola

székhely:

1041 Budapest, IV., Deák Ferenc utca 40.

telephely:

nincs

alapító okirat száma:

712/2008. (IV. 24.)

alapító okirat kelte:

2010. május 31.

alapítás időpontja:

1883.

OM azonosító:

035371

KSH azonosító:

154 93 369 85 32 322 01

PIR azonosító:

49 3365

adóalanyiság:

az intézmény az áfa-törvény hatálya alá tartozik

adószám:

15493369 2 41

bankszámlaszám:

OTP Rt. 11784009-15493369

2.2.Az intézmény tevékenységei

2.2.1.Az intézmény alaptevékenységei

Az intézmény tevékenységi körébe a következők tartoznak:

5629

egyéb vendéglátás,

6820

saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése,

8531

általános középfokú oktatás,

8532

szakmai középfokú oktatás

Az intézmény szakágazati besorolása:

853100

általános középfokú oktatás

Az intézmény alap szakfeladata:

80217-7

nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás

Az intézmény további szakfeladatai:

55232-3

iskolai intézményi étkeztetés

55241-1

munkahelyi vendéglátás

80219-9

szakközépiskolai felnőttoktatás

80224-1

nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás

80226-3

szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás

80511-3

napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben)

75192-2

önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolása

Szakmai képzés:

Szakmai csoport:

Művészet, közművelődés, kommunikáció,
Faipar,
Kereskedelmi-marketing, üzleti adminisztráció.

Feladatmutató:

ld. fent.

Forrás:

állami költségvetésből és fenntartói hozzájárulásból

2.2.2.Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek

Tevékenység:

A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. Törvény mindenkor hatályos rendelkezéseinek megfelelően az Alapító okiratban felsorolt szakmacsoportokban felnőttképzési tevékenység folytatása, és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása.

Továbbképzések, önköltséges tanórán kívüli foglalkozások szervezése.

Egyéb oktatási tevékenység.

Intézményi vagyon működtetése a teljes kapacitás kihasználása érdekében a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, vagyontárgyak feletti tulajdonjog gyakorlásáról szóló mindenkor hatályos rendelet alapján.

Tanműhelyi szabad kapacitás terhére szolgáltatási tevékenység végzése, tanműhelyi termékek értékesítése.

Feladatmutató:

80226-3

Forrás:

állami költségvetésből és fenntartói hozzájárulásból

2.2.3.Vállalkozási tevékenység

Az iskola vállalkozási tevékenységet nem folytat.

3.Szervezeti felépítés

3.1.A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése

3.1.1.Az iskola vezetési szerkezete

3.1.2.Az iskolavezetőség

Az igazgató munkáját az iskolavezetőség közvetlen módon segíti.

Az iskolavezetőség tagjai az igazgató és helyettesei:

• nevelési igazgatóhelyettes;
• szakmai igazgatóhelyettes;
• gazdasági igazgatóhelyettes;
• felnőttoktatási tagozatvezető (amennyiben az indított osztályok, tanulócsoportok ezt indokolttá teszik).

Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatáskörét a 3.1.3., 3.1.4., 3.1.5. és 3.1.6. pontok tartalmazzák.

Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköreit – az iskolavezetőséggel való egyeztetést követően – az érintettek egyetértésével az éves munkaterv, a ténylegesen beindított osztályok, illetve tanulócsoportok, valamint a tantárgyfelosztás függvényében az igazgató átcsoportosíthatja. Az átcsoportosítás indoka, a szakmai területek szerinti feladatmegosztás lehetőség szerinti megtartása mellett, az arányos és elvégezhető szintű feladatmegosztás, munkaterhelés.

Az igazgató az iskolavezetőség munkájába alkalmilag vagy rendszeresen bevonja a gyakorlati oktatásvezetőt.

Az iskolavezetőség feladata tanácsadás, véleményezés. Ilyen minőségében együttműködik az igazgatóval, annak teljes feladat- és hatásköri területén.

Az iskolavezetőség általában heti egy alkalommal vezetőségi értekezletet tart.

3.1.3.Az igazgató

Az iskola egyszemélyi felelős vezetője az igazgató.

Kinevezését a Budapest Főváros Önkormányzatától kapja.

3.1.3.1.Felelős:

• az iskola szakszerű és törvényes működéséért, valamint az intézmény gazdálkodásáért,
• a Pedagógiai program eredményes végrehajtásáért.

3.1.3.2.Gyakorolja a munkáltatói jogokat. Kialakítja az intézményvezető testületét, megválasztja vezető munkatársait.

3.1.3.3.Dönt a tanulók be- és kiléptetéséről.

Dönt minden olyan ügyben, amely törvényben foglalt jogkörébe tartozik.

Munkáját a vonatkozó törvényi előírások, a Kollektív Szerződés, a Közalkalmazotti Szabályzat és a nevelőtestületi döntések figyelembevételével, a szükséges egyeztetésekkel végzi.

3.1.4.A nevelési igazgatóhelyettes feladatköre

3.1.4.1.A nevelési igazgatóhelyettes az iskola legfelsőbb vezető testületének tagja. Rálátása kell, hogy legyen az iskola működésének egészére, ennek érdekében minden területről informálódhat. Tanácsaival és javaslataival segíti az igazgató és az iskolavezetés tagjainak munkáját, határidős feladatokra és határidőkre figyelmezteti az érintetteket, az igazgatót az erre vonatkozó szabályzatban foglaltaknak megfelelően helyettesíti.

Munkáját az igazgató közvetlen beosztottjaként végzi. Tevékenységéről az igazgatót heti rendszerességgel – szükség esetén ennél gyakrabban – tájékoztatja. Munkája összhangban kell legyen az iskolai dokumentumokkal, a nevelőtestület határozataival, az igazgató döntéseivel és az iskolavezetés többi tagjának munkájával. Rendszeresen követi a jogszabályváltozásokat, erről tájékoztatja az érintetteket, ezzel is elősegíti az iskola törvényes működését.

3.1.4.2.Munkaterülete kiterjed az iskola Pedagógiai programjában és éves Munkatervében foglalt nevelési és azzal közvetlen összefüggésben álló feladatokra, a Humán, az Idegen nyelvi és az Osztályfőnöki munkaközösség munkájára.

3.1.4.3.Közvetlen tervezési, irányítási és ellenőrzési hatásköre és feladata nevelési feladatokkal kapcsolatban:

• a diákönkormányzat és a DMS-tanár munkájának koordinálása;
• az ifjúságvédelmi munka felügyelete;
• kapcsolattartás az iskolapszichológussal;
• a diáksportkör munkájának irányítása és ellenőrzése;
• kapcsolattartás a kollégiumokkal, javaslattétel a tanulók kollégiumi elhelyezésére;
• felvételi eljárás megszervezése, irányítása, ellenőrzése;
• a szabadidő-felelős munkájának koordinálása;
• a pedagógiai munka ellenőrzése;
• tanulmányi versenyekre a felkészítés támogatása, tehetséggondozás;
• kapcsolattartás az SzMK-val.

3.1.4.4.Oktatási, szakmai, képzési feladatok:

• a Humán, az Idegen nyelvi és az Osztályfőnöki munkaközösségek munkájának felügyelete és értékelése;
• tanmenetek kidolgoztatása, ellenőrzése;
• a lemorzsolódás figyelemmel kísérése, s a csökkentésére teendő intézkedések előterjesztése,
• korrepetálások megszervezése, ellenőrzése;
• szakkörök, tanórán kívüli tevékenységek szervezése;
• az ösztöndíjasok listájának összeállítása;
• a könyvtár és a stúdió munkájának irányítása, felügyelete, ellenőrzése.

3.1.4.5.Tanügy-igazgatási, szervezési és menedzselési feladatok:

• az érettségi vizsgák szervezése, lebonyolítása, az igazgatói hatáskörbe tartozó döntések (pl. megbízások, egyéb, az igazgató által aláírandó dokumentumok) előkészítése (elkészíttetése) és aláírásra történő felterjesztése;
• az osztályozó vizsgák megszervezése;
• a beiratkozással kapcsolatos szervezési munkák irányítása, felügyelete;
• beiskolázási feladatok koordinálása;
• pedagógus továbbtanulással kapcsolatos teendők koordinálása, továbbképzési terv készítése;
• előkészítő tanfolyam szervezése;
• a tanulói felmentések koordinálása;
• pedagógiai mérések szervezése;
• tankönyvtámogatás-, tankönyvigények felmérésének koordinálása;
• kapcsolattartás az iskolaorvossal, a tanulói egészségügyi és szűrővizsgálatok időpontjának egyeztetése;
• személyi feltételek biztosítása;
• tanulói továbbtanulás koordinálása;
• a tantárgyfelosztás elvi részének elkészítése, a szükséges
• egyeztetések elvégzése;
• javaslattétel a tanév rendjére;
• az iskolai ünnepélyek szervezési munkáinak koordinálása, az ünnepek méltó megemlékezéséről való gondoskodás;
• jogszabályok és a sajtó figyelése, az érintettek tájékoztatása a változásokról, illetve figyelemfelhívás;
• az iskolát potenciálisan érintő pályázatok figyelése, javaslat pályázatok írására, ilyenek készítése (készíttetése);
• munkaterületéhez kapcsolódó szabályzatok aktualizálása;
• az órarend készíttetése, az ügyelet, a helyettesítési rend és a terembeosztás kidolgozása;
• a tanügy-igazgatási és iskolán belüli tanügyi adminisztrációs és nyilvántartási feladatok irányítása és felügyelete;
• a túlórák elszámolása;
• a fegyelmi ügyekkel kapcsolatos teendők irányítása;
• a 9–11. évfolyam naplóinak ellenőrzése;
• minden olyan egyéb feladat, amivel az igazgató megbízza.

3.1.5.A szakmai igazgatóhelyettes feladatköre

3.1.5.1.Az szakmai igazgatóhelyettes az iskola legfelsőbb vezetőségének tagja. Rálátása kell, hogy legyen az iskola működésének egészére, ennek érdekében minden területről informálódhat. Tanácsaival és javaslataival segíti az igazgató és az iskolavezetés tagjainak munkáját, határidős feladatokra és határidőkre figyelmezteti az érintetteket. Az igazgatót az erre vonatkozó szabályzatban foglaltaknak megfelelően helyettesíti.

Munkáját az igazgató közvetlen beosztottjaként végzi. Tevékenységéről az igazgatót heti rendszerességgel – szükség esetén ennél gyakrabban – tájékoztatja. Munkája összhangban kell legyen az iskolai dokumentumokkal, a nevelőtestület határozataival, az igazgató döntéseivel és az iskolavezetés többi tagjának munkájával.

Rendszeresen követi a jogszabályváltozásokat, erről tájékoztatja az érintetteket, ezzel is elősegíti az iskola törvényes működését.

3.1.5.2.Munkaterülete kiterjed az iskola Pedagógiai programjában és éves Munkatervében foglalt nevelési és avval közvetlen összefüggésben álló feladatokra. A Természettudományi, Szakmai elméleti és a Szakmai gyakorlati munkaközösség munkájára.

3.1.5.3.Közvetlen tervezési, irányítási és ellenőrzési hatásköre és feladata a nevelési feladatokkal kapcsolatban:

• a pedagógiai munka ellenőrzése;
• tehetséggondozás, -felismerés;
• a környezetvédelmi nevelés koordinálása.

3.1.5.4.Oktatási, szakmai, képzési feladatok:

• a Természettudományi, a Szakmai elméleti és Szakmai gyakorlati munkaközösségek munkájának felügyelete és értékelése;
• a tanmenetek kidolgoztatása, és az e szerinti oktatás ellenőrzése;
• a szakmai vizsgák szervezése, lebonyolítása, az igazgatói hatáskörbe tartozó döntések (pl. megbízások, egyéb az igazgató által aláírandó dokumentumok) előkészítése (elkészíttetése) és aláírásra történő felterjesztése;
• a szakmai tanulmányi versenyek szervezésének irányítása,
• a pótvizsga szervezése, lebonyolítása, koordinálása;
• továbbképzési terv készítése;
• tehetséggondozás.

3.1.5.5.Tanügy-igazgatási, szervezési és menedzselési feladatok

• személyi feltételek biztosítása;
• soproni egyetemmel kapcsolattartás, a szakirányú továbbtanulás koordinálása;
• a felnőttképzés és akkreditáció szervezése, irányítása, ellenőrzése;
• tankönyvrendeléssel kapcsolatos intézkedések, esetleges tankönyv írattatás megszervezése;
• rendszergazda tevékenységének koordinálása;
• az iskola elektronikus adatszolgáltatási tevékenységének koordinálása, irányítása, felügyelete;
• a számítástechnikai és elektronikus informatikai tevékenység átfogó irányítása;
• a tantárgyfelosztás elektronikus részének elkészítése, a szükséges egyeztetések elvégzése;
• végzett tanulók után-követése;
• szalagavató, gólyabál szervezésének koordinálása;
• az iskolai statisztikai adatszolgáltatások elvégzése;
• jogszabályok és a sajtó figyelése, az érintettek tájékoztatása a változásokról, illetve figyelemfelhívás;
• az iskolát potenciálisan érintő pályázatok figyelése, javaslat pályázatok írására, ilyenek készítése (készíttetése);
• a túlórák elszámolása;
• a 12–14. évfolyam naplóinak ellenőrzése;
• a szabályzatok aktualizálása;
• a munkavédelemmel kapcsolatos teendők felügyelete (oktatás, biztonsági berendezések, felszerelések és azok használata);
• a tűzvédelemmel kapcsolatos teendők felügyelete (oktatás, biztonsági berendezések, felszerelések és azok használata);
• a vöröskeresztes megbízott tevékenységének felügyelete;
• tanfolyamok (pl. CNC) szervezése, irányítása;
• a gazdasági vállalkozásokkal és szervezetekkel való kapcsolattartás;
• szakmai jellegű kiállításokon és bemutatókon való részvételek szervezése, koordinálása;
• műszaki feladatok koordinálása;
• az iskolakép kialakításának koordinálása;
• minden olyan egyéb feladat, amivel az igazgató megbízza.

3.1.6.A gazdasági igazgatóhelyettes feladatköre

3.1.6.1.A gazdasági igazgatóhelyettes az iskola legfelsőbb vezetőségének tagja. Rálátása kell legyen az iskola működésének egészére, ennek érdekében minden területről informálódhat. Tanácsaival és javaslataival segíti az igazgató és az iskolavezetés tagjainak munkáját, határidős feladatokra és határidőkre figyelmezteti az érintetteket. Az igazgatót az erre vonatkozó szabályzatban foglaltaknak megfelelően helyettesíti.

Munkáját az igazgató közvetlen beosztottjaként végzi. Tevékenységéről az igazgatót heti rendszerességgel – szükség esetén ennél gyakrabban – tájékoztatja. Munkája összhangban kell legyen az iskolai dokumentumokkal, a nevelőtestület határozataival, az igazgató döntéseivel és az iskolavezetés többi tagjainak munkájával. Rendszeresen követi a jogszabályváltozásokat, erről tájékoztatja az érintetteket, ezzel is elősegíti az iskola törvényes működését. Az iskolavezetés tagjaként felelős az iskolai nevelő-oktató munka zavartalanságának biztosításáért, a Házirend betartatásáért, az intézmény felszerelési tárgyainak megóvásáért.

3.1.6.2.Felelős az állami vagyon megőrzéséért, a jogszabályokban előírt pénzügyi, gazdasági tevékenységért, a pénzügyi fegyelem megtartásáért. Közvetlenül irányítja a vezetése alatt álló gazdasági és gondnoksági dolgozók munkáját. Az iskola gazdasági, pénzügyi feladatainak ellátása terén az iskola igazgatójának helyettese. Fő feladata a takarékos gazdálkodás biztosítása, az iskola rendelkezésére álló anyagi eszközöknek az oktatás célját szolgáló legmegfelelőbb felhasználása.

3.1.6.3.Közvetlen tervezési, irányítási és ellenőrzési hatásköre és feladata:

• az előírt szabályzatok és ügyrendek készítése, illetve aktualizálása;
• hatáskörébe tartozó dolgozók munkaköri leírásainak készítése, a jó munkaidő-kihasználás és megfelelő munkafegyelem biztosítása mellett;
• hatáskörének megfelelően irányítja és teljes körűen ellenőrzi az iskolai vagyon kezelését, működtetését;
• irányítja és ellenőrzi a gondnok és az alárendeltségébe tartozók munkáját;
• szervező, irányító és ellenőrző feladatkörében beosztottjai szakmai problémáinak megismerése, bírálataival, elismerésével fejlődésük előmozdítása, önállóságuk, kezdeményező készségük támogatása, a kollegiális viszony kialakulásának ösztönzése;
• szabályzatok betartásával elkészíti az éves ütemterveket:
  • leltározási ütemterv
  • selejtezési ütemterv
  • szabadságolási ütemterv;
• az iskola igazgatójának irányításával elkészíti az éves költségvetési tervet és egyezteti a tantestülettel, aminek alapján gazdálkodik, biztosítva a számviteli, pénzügyi, bizonylati fegyelmet;
• a MÁK közreműködésével gondoskodik a bér, az SzTK és munkaügyi feladatok ellátásáról, azoknak a jogszabályokban előírt betartásáról;
• tervszerűen gondoskodik az irányítása alá tartozó terület személyi feltételeinek biztosításáról;
• a selejtezés szabályszerűségét biztosítja, a kiselejtezett eszközöket – a gazdaságosság szem előtt tartásával – a szabályzatnak megfelelően kezeli (értékesítés, egyéb hasznosítás);
• a leltározási szabályzat alapján a leltározást megszervezi, annak megtörténte után értékel, elemez, szükség esetén intézkedést kezdeményez;
• megszervezi s folyamatosan ellenőrzi a számviteli rendet, a lehetőségekhez képest naprakész állapotát biztosítja;
• elkészíti az iskola számlatükrét, s azt szükség esetén módosítja;
• félévkor és év végén elkészíti a beszámolójelentést, az ennek során tapasztalt eredményekről az igazgatót tájékoztatja, javaslatot tesz a gazdálkodás hatékonyságának javítása érdekében;
• gondoskodik a pénzügyi-gazdasági, statisztikai adatszolgáltatás határidőre történő elkészítéséről, illetve elkészíttetéséről, valódiságáról;
• a törvényi előírásoknak megfelelő adónyilvántartásokat vezet, a különböző adónemekre (áfa, szja stb.) vonatkozó bevallásokat, szükség esetén az utalásokat elkészíti, továbbítja, illetve a MÁK-nak információt szolgáltat;
• feladata az állami vagyon megőrzése, az állami tulajdon védelme, előírásszerű kezelésének biztosítása, az esetleges kár felderítése, a kártérítési kötelezettség megállapítása;
• figyelemmel kíséri a tanműhely termelőtevékenységét, az anyagfelhasználást, a raktári készlet alakulását;
• az iskolai szabályzatok szükség szerinti átdolgozásának előkészítése, a végrehajtás koordinálása;
• feladata az iskola életét érintő jogszabályi változások figyelemmel kísérése és az érintettek, valamint az iskolavezetés informálása, valamint szaksajtó figyelemmel kísérése és az iskolavezetés, valamint az érintettek tájékoztatása;
• szükség esetén feladata a helyettesítési rendben foglaltaknak megfelelően az igazgató, illetve az iskolavezetőség más tagjának helyettesítése;
• gondoskodik a pályázati és egyéb átvett pénzeszközök jogszabályoknak és szerződéseknek megfelelő felhasználásáról, biztosítva annak technikai hátterét, illetve az elszámolási kötelezettségeknek eleget tesz;
• minden olyan egyéb feladat, amivel az igazgató megbízza.

3.1.7.Felnőttoktatási tagozatvezető – feladatkör általános leírása

A tagozatvezető szervezi, vezeti, irányítja és ellenőrzi az iskola teljes felnőttképzési tevékenységét.

3.1.7.1.Gondoskodik a tagozatnak, az iskola egyéb képzéseivel való összehangolt működéséről.

Folyamatosan figyeli a képzési piacot, a gazdasági folyamatokat, azok elvárásait, igényeit. Munkáját ezekkel összhangban alakítja. Felelőssége kiterjed a képzés szervezésére, irányítására és felügyeletére, tanügy-igazgatási adminisztrációs, szakmai és pénzügyi területen egyaránt. Határidős feladatokra és határidőkre figyelmezteti az érintetteket.

Rendszeresen követi a jogszabályváltozásokat, erről tájékoztatja az érintetteket, ezzel is elősegíti az iskola törvényes működését.

3.1.7.2.Az iskolavezetőséggel, illetve az igazgatóval egyetértésben új képzési formákat szervez és indít, intézi a felnőttképzési akkreditációs ügyeket, megírattatja a tananyagokat, gondoskodik a tankönyv, illetve jegyzetellátásról, előkészíti az igazgatónak jóváhagyásra a képzésben tanító belső és külső oktatók szerződéseit, illetve megbízásait. Gondoskodik az indítandó képzések reklámjairól, a jelentkezések fogadásáról. Felelős a képzések teljes körű adminisztrációs feladataiért. Szervezi és felügyeli a képzéshez kapcsolódó vizsgákat, azok jogi, tartalmi és adminisztrációs vonatkozásaival együtt.

3.1.7.3.A gazdasági vezetővel egyeztetve intézi a képzéshez kötődő pénzügyi feladatokat.

3.1.7.4.Feladatai végrehajtásában iskolatitkár segíti.

3.1.7.5.Feladatát az igazgató közvetlen alárendeltjeként, igazgatóhelyettesi felhatalmazással, az iskolavezetőség tagjaként végzi.

Egyéb hatáskörei megegyeznek az igazgatóhelyettesekével.

Felnőttoktatási tagozatvezető megbízására csak akkor kerül sor, ha ezt az iskola képzési tevékenysége, az indított osztályok, illetve csoportok indokolják. Erről az igazgató dönt.

3.1.8.A gyakorlati oktatásvezető feladatköre

3.1.8.1.A munkakör általános leírása

• feladata az iskola szervezésében vagy részvételével folyó minden szakmai gyakorlati képzés és az azokhoz kapcsolódó vizsgák szervezése, irányítása;
• a gyakorlati képzés tantárgyfelosztásainak és órarendjeinek, továbbá egyéb beosztási és foglalkoztatási dokumentumainak kidolgozása, és a szakmai igazgatóhelyettessel együtt – igazgatói jóváhagyásra való előterjesztése;
• biztosítja, hogy a fentiekben említett feladatok elvégzéséhez szükséges tárgyi feltételek – eszközök és anyagok – a megfelelő időre biztosítottak legyenek;
• javaslatokat tesz az szakmai igazgatóhelyettesnek a gyakorlati képzés tárgyi eszközfejlesztésére vonatkozóan.

3.1.8.2.Kiemelt feladatai

• irányítja, szervezi és ellenőrzi az iskolában folyó szakmai gyakorlati képzést, az ezzel összefüggő vizsgákat, és az igazgatónak, vagy az szakmai igazgatóhelyettesnek tett javaslatok formájában gondoskodik a személyi feltételek és a szakmai színvonal biztosításáról;
• koordinálja és ellenőrzi a vizsgamunkák kivitelezésének a mindenkori tanév rendjének és a vizsgázók számának megfelelő ütemezését;
• a szakmai gyakorlati munkaközösség-vezetővel együttműködve a mindenkori éves iskolai munkaterv részére meghatározza, a munkaközösség éves feladatait;
• megszervezi a kötelező nyári termelési gyakorlatokat;
• a mindenkori szakmai gyakorlati képzési programok (tantervek) alapján gondoskodik, hogy a vállalt munkák „tanmenetbe illeszthetősége” optimális lehessen. A tanműhely bevételi terve teljesíthető legyen;
• a Műszaki Ügyrendben foglaltak szerint elvégzi a külső és belső megrendelésekkel kapcsolatos feladatokat, ütemezi azokat;
• a Műszaki Ügyrendben foglaltak alapján ellenőrzi a műhely termelő tevékenységének gyártás-előkészítését, műszaki adminisztrációs tevékenységét;
• az irányítása alá tartozó területen gondoskodik az iskolai vagyon gondos és szakszerű működtetéséről, felhasználásáról és őrzéséről;
• részt vesz az időszakos műszaki bejárásokon (szemléken) és az ezek eredményeképpen született jegyzőkönyvben foglalt határozatok végrehajtását megszervezi, s azok végrehajtását ellenőrzi;
• a munka- és tűzvédelmi előírások betartatását ellenőrzi, s azok betartásáról gondoskodik;
• munkatervi feladatainak teljesítéséről a tanévzáró tantestületi értekezletet megelőző 8. napig éves beszámolót köteles készíteni, és azt az igazgatónak leadni;
• minden olyan egyéb feladat, amivel az igazgató megbízza.

3.1.9.A szakmai gyakorlati munkaközösség-vezető, – aki gyakorlati oktatásvezető-helyettesi feladatokat is ellát – feladatköre

3.1.9.1.A munkakör általános leírása

A gyakorlati oktatásvezető-helyettes (általában egy személyben a szakmai munkaközösség vezetője) munkáját a gyakorlati oktatásvezető közvetlen beosztottjaként végzi.

Feladatainak elvégzéséhez szükséges információkat a gyakorlati oktatásvezetőtől kapja.

Közvetlen vezetői feladatokat, a gyakorlati oktatás vezetőjének távollétében, annak megbízásából gyakorol.

3.1.9.2.Kiemelt feladatai:

• javaslatot tesz az iskolai éves munkatervben a munkaközösség feladataira;
• a jóváhagyott munkatervben megfogalmazott feladatok végrehajtása;
• javaslatot tesz a gyakorlati oktatásvezetőnek a tantárgyfelosztásra, és az órarendre;
• közreműködik a munkaközösség tanmeneteinek kidolgozásában, koordinálja az egyes szakoktatók ez irányú munkáját;
• a mindenkori szakmai képzési programok alapján meghatározza az egyes évfolyamokon kivitelezendő feladatokat, azaz a „szakmai szintet”, a szintfelmérő gyakorlati munkák tárgyát, és a munkák végzésének időpontját;
• fentiek alapján meghatározza a gyakorló és szintfelmérő munkák elvégéséhez szükséges anyagok fajtáit és mennyiségét, erről tájékoztatja a gyakorlati oktatás vezetőjét;
• részt vesz a szakmai gyakorlati vizsgák előkészítésében, lebonyolításában;
• minden olyan egyéb feladat, amellyel esetenként az igazgató, az szakmai igazgatóhelyettes, vagy a gyakorlati oktatásvezető megbízza.

3.1.9.3.Ellenőrzési jogköre:

• ellenőrzési jogköre és kötelessége kiterjed az irányítása alá tartozó tevékenység minden vonatkozására;
• ellenőrzési jogkörében jutalmazási, vagy fegyelmi javaslatot tehet, a gyakorlati oktatás vezetőjének.

3.1.10.Az iskolavezetőség tagjainak helyettesítési rendje

3.1.10.1.Az igazgató helyettesítési sorrendje:

1. nevelési igazgatóhelyettes,
2. szakmai igazgatóhelyettes,
3. felnőttoktatási tagozatvezető (amennyiben ilyen kinevezésre került),
4. gazdasági igazgatóhelyettes,
5. gyakorlati oktatásvezető,
6. gazdasági igazgatóhelyettes-helyettes,
7. gyakorlati oktatásvezető-helyettes,
8. munkaközösség-vezetők.

A helyettesítési sorrend az igazgató mindennemű távolléte, jogai és kötelezettségei gyakorlása tekintetében fennálló akadályoztatása esetére (pl. aláírási jog) érvényes. A sorrendben következő helyettes a jogokat az esetben gyakorolhatja, ha az őt megelőző személyek mindegyike akadályoztatva van, a cselekvés, illetve döntés pedig halaszthatatlan.

3.1.10.2.Az igazgató távolléte esetén a helyettesítő által gyakorolható jogkörök:

3.1.10.2.1.Három napnál rövidebb távollét (akadályoztatás) esetén

• utalványozási jog folyamatos, illetve ismétlődő kötelezettségekre;
• korábbi szerződéses fizetési kötelezettség, lejáró határidő esetén történő teljesítése;
• számlaadás, bevételi tételeknél, korábbi szerződések teljesítése, vagy 100 ezer Ft alatti tételeknél;
• kötelező, határidős adatszolgáltatás hitelesítése, hatósági megkeresésre hivatalos válasz, kötelezően kiadandó munkaügyi, tanulmányi vagy egyéb dokumentumok hitelesítése.

3.1.10.2.2.Három napnál hosszabb, harminc napnál rövidebb idejű távollét esetén, a 3.3.10.2.1. pontban felsoroltakon túlmenően:

• az iskola folyamatos működéséhez szükséges egymillió Ft-ot meg nem haladó kötelezettségvállalás;
• a folyamatos működést szolgáló, illetve a korábban kötött, lejáró pénzügyi tételek teljesítése;
• fegyelmi jogkör átvétele;
• dolgozó által kezdeményezett közalkalmazotti vagy egyéb munkavégzésre vonatkozó szerződéses jogviszonyt érintő, a szerződő fél által kezdeményezett, változtatásról való döntés;
• legfeljebb 90 napra szóló közalkalmazotti vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése;
• tanulói jogviszony létesítése és megszüntetése;
• az iskola külső képviselete, az adott időszakon belüli döntési határidő esetén teljes felhatalmazással.

3.1.10.2.3.Harminc napon túli távollét esetén az igazgatót a helyettesítő, a jogok és kötelezettségek teljesítésének teljes körében köteles helyettesíteni, kivéve az igazgató személyét érintő ügyeket. Ezért a tevékenységért a törvényben előírt igazgatói bérpótlék illeti meg a helyettesítőt.

Az iskola vezetésének ilyen módon történő átvételét a fenntartó felé három napon belül jelezni kell.

Az igazgató helyettesítését ellátó személy helyettesítésének rendje (a távollét időtartamától függően átvett jogkörök) megegyezik az igazgató helyettesítési rendjével.

3.1.10.3.Az igazgatóhelyettesek helyettesítési rendje

1. Az igazgatóhelyettes harminc napot meghaladó távolléte esetén az igazgató teljes jogkörrel felruházott helyettesítőt bíz meg, aki mind jogok (a munkáért járó illetményeket is beleértve), mind kötelezettség tekintetében igazgatóhelyettesnek minősül.
2. Az igazgatóhelyettes harminc napnál rövidebb akadályoztatása esetén
   • szakmai irányítási kérdésekben
     1. A nevelési igazgatóhelyettest a Humán és/vagy Idegen nyelvi munkaközösség vezetője.
     2. A szakmai igazgatóhelyettest a Szakmai-elméleti és/vagy Természettudományi munkaközösség vezetője helyettesíti a halaszthatatlan ügyekben. Döntést igénylő esetekben azt előkészíti és javaslatot tesz döntésre, az igazgatóhelyettest igazgatási ügyekben helyettesítő személynél.
   • igazgatási ügyekben
     1. A nevelési igazgatóhelyettest az általános és szakmai igazgatóhelyettes.
     2. Az általános és szakmai igazgatóhelyettest a nevelési igazgatóhelyettes.
     3. A felnőttoktatási tagozatvezetőt az általános és szakmai igazgatóhelyettes helyettesíti.
3. A gyakorlati oktatásvezetőt három napot meghaladó távollét esetén igazgatási ügyekben a szakmai igazgatóhelyettes, szakmai kérdésekben a szakmai gyakorlati munkaközösség-vezető helyettesíti. Harminc napon túli távollét esetén a helyettesítés az igazgató megbízásának megfelelően történik.
4. A gazdasági igazgatóhelyettest
   • utalványozási és számlaadási jogkörében helyettese helyettesíti – az igazgató hasonló jogkörének helyettesítése kapcsán leírtak szerint;
   • egyéb jogkörében a határidős és az iskola folyamatos működése szempontjából halaszthatatlan ügyekben teljes jogkörrel a helyettese, de az igazgató előzetes tájékoztatásával, kötelezettségvállalás esetén engedélyével helyettesíti;
   • harminc napot meghaladó távollét esetén az igazgató által írásban megbízott személy helyettesíti.
   A gazdasági vezetőt 3 napot meghaladó távollét esetén az a főkönyvi könyvelő helyettesíti. Helyettesítési jogkörében hozott döntéseit, az igazgatóval előzetesen egyeztetni köteles.

3.1.11.A munkaközösség-vezetők jogai és feladatai:

• törekednek az oktatás tartalmi és színvonalbeli egységesítésére;
• tanmenetek ütemes teljesítését figyelemmel kísérik, s negyedéves beszámolójukban tájékoztatják az iskola vezetőségét a teljesítés mértékéről;
• véleményezik a szaktanárok tanmeneteit, és észrevételeik megfontolása után hagyja jóvá azokat az igazgató;
• évente fejlesztési tervet, s ehhez kapcsolódó végrehajtási ütemtervet készítenek, a munkaközösség tagjaival történt egyeztetés után;
• a taneszközök beszerzésében segítséget nyújtanak;
• a szakmai munkát koordinálják;
• tervszerű óralátogatásokkal figyelemmel kísérik kollégáik munkáját;
• új szaktanár felvétele esetén segítséget nyújtanak az iskola igazgatójának a pályázat elbírálásában;
• szakmai tanácsaikkal segítik az új kolléga beilleszkedését;
• kifogást emelhetnek egyik vagy másik szaktanár munkájának eredménytelensége miatt;
• tájékoztatják a kollégákat a tanulmányi versenyekről, s megszervezik a tehetséges tanulók felkészítését versenyekre, illetve felvételi vizsgákra;
• kapcsolatot tartanak a szakmai irányító szervezetekkel, az igazgatóhelyettesekkel együttműködve;
• részt vesznek az iskola Pedagógiai programjának, illetve tantárgyi koncepciók, képzési programok kidolgozásában;
• segítik, illetve támogatják a felvételi előkészítő tanfolyamok szervezését;
• évfolyam felmérők íratásának megszervezésével segítik a tantárgyi követelmények egységesülését;
• a záróvizsgákra való felkészítést koordinálják, s az eredményeket közösen értékeltetik kollégáikkal, az esetleges változtatásokra a javaslatot terjesztenek elő;
• a területüket érintő pályázati lehetőségeket figyelemmel kísérik, s azokon való részvételt segítik;
• részt vesznek a belső szabályzatok aktualizálásában, illetve javaslatot tesznek a változtatásra;
• kollégáikkal együtt megfogalmazzák éves munkatervüket;
• tanév végén értékelik munkájukat;
• igény szerint munkaközösségi értekezleteket hívnak össze.

A munkaközösség-vezető javadalmazása a Kjt. szerint történik.

3.1.12.Az iskolavezetőség munkáját vezetői tanács segíti. Ennek tagjai:

• igazgató;
• igazgatóhelyettesek;
• gyakorlati oktatásvezető;
• munkaközösség-vezetők;
• gyakorlati oktatásvezető-helyettes.

A vezetői tanács konzultatív, tanácsadó csoport, üléseit általában havonta az igazgató hívja össze.

A vezetői tanács üléseire az igazgató további résztvevőket hívhat meg.

3.1.13.Az iskola legfontosabb döntéshozó testülete a nevelőtestület. Ennek üléseit az igazgató hívja össze. Az ülés összehívása az A épület földszinti tanári szobájának igazgatói hirdetőtábláján elhelyezett hirdetményen, illetve esetenként körözvénnyel történik, az értekezletet megelőzően legalább 72 órával.

A nevelőtestület értekezletét 8 munkanapon belül össze kell hívni, amennyiben azt a testület tagjainak legalább egynegyede írásban kéri.

Rendkívüli esetben, a főhatóság, a fenntartó, esetleg jogszabályi kényszerhelyzet miatt 72 órán belül is össze lehet hívni az értekezletet.

Az üléseken az igazgató elnököl. Erre, illetve az összehívásra vonatkozó jogát esetileg átruházhatja.

A nevelőtestület feladatait és jogköreit a mindenkor hatályos jogszabályok rögzítik (1993. évi LXXIX. tv., illetve a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet). Jogkörét esetenként ruházhatja át, konkrét feladat, hatáskör és határidő megjelölésével. A meghatalmazott a tevékenységéről az igazgatót a megbízás letelte után haladéktalanul, a tantestületet a legközelebbi értekezleten tájékoztatja.

A pedagógusok feladat- és hatásköreinek tovább részletezését és megosztását a Kollektív Szerződés tartalmazza.

3.1.14.Szakmai tanácsadó testület

Szakmai tanácsadó testület létrehozatala (a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. tv. 8. §). (csak nem TISzK-es intézmények esetén)

Iskolánkban szaktanácsadó testület nem működik. (Fent jelzett törvény alapján, mivel iskolánk tanulólétszáma nem éri el az 500 főt, ezért szakmai tanácsadó testület létrehozása nem kötelező.)

3.2.Gazdasági szervezet

3.2.1.A Gazdasági osztály működési rendje

Az Alapító okirat alapján iskolánk önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, munkáját közvetlen igazgatói irányítás alatt végzi.

A Gazdasági osztály Ügyrendjét az 217/1998. (XII. 30.) korm. rendelet 17. § (4) bekezdése alapján készült szabályzataik tartalmazzák:

• Kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre, érvényesítésre és utalványozásra vonatkozó szabályzat;
• Pénzkezelési szabályzat;
• Számviteli politika;
• Leltározási és értékelési szabályzat;
• Felesleges vagyontárgyak hasznosításáról és selejtezéséről szóló szabályzat;
• Eszközök és források értékelési szabályzata;
• Bérbeadási szabályzat,
• Önköltség-számítási szabályzat.

3.2.2.A pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatköre, munkaköre

A gazdasági szervezet munkáját a gazdasági vezető irányítja. A költségvetés tervezését, az előirányzat felhasználás figyelését, bizonylatolását, a vagyonvédelmet és hasznosítást, a munkaerő és bérgazdálkodást, valamint az intézmény üzemeltetési stb. feladatokat a gazdasági osztály látja el.

Az egyes munkaköröket betöltő személyek névre szóló munkaköri leírással rendelkeznek.

3.2.3.A gazdasági vezető képviseleti jogosítványa

A gazdasági szervezet vezetője önállóan, csak az igazgató egyedi és eseti megbízása alapján képviselheti az intézményt.

A gazdálkodással kapcsolatos jogkörök a kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, érvényesítési és utalványozási szabályzatban rögzítetteknek megfelelően érvényesülnek, melyeket a vonatkozó szabályzatok részletesen tartalmaznak.

3.2.4.Gazdasági szervezet felépítése és feladata

(Ámr. 17. § (4) bek.)

A pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatköre, munkaköre (Ámr. 13/A. § (3) bek. h) pont)

• Pénztáros és gazdasági ügyintéző:

  A mindenkor érvényes pénzkezelési előírásoknak megfelelően kezeli a házipénztárt, gondoskodik az ellátmány biztosításáról, a szabályszerű be- és kifizetések bizonylatolásáról.

  Étkezés megrendelését, elszámolását intézi, étkezési és ajándék utalványokat rendel, nyilvántart, s a kiadást bizonylatolja.

  Kezeli a szigorú számadású nyomtatványokat.

  Figyeli és nyilvántartja a kötött felhasználású pénzeszközök felhasználását.

• Főkönyvi könyvelő:

  A Gazdasági Vezető helyettese, a TATIGAZD program segítségével, főkönyvi könyvelést végez, pénzügyi ügyintézést végez, áfa nyilvántartást vezet és bevallást készít. Havi, negyedéves, féléves és éves zárásokat, mérlegeket készít, részt vesz egyéb belső információs anyagok készítésében.

• Munkaügyi előadó:

  Ellátja – a ki- és belépéssel kapcsolatos adminisztratív teendőket. A be- és átsorolásokban közreműködik, az illetmények, pótlékok és járandóságok számfejtésében közreműködik.

  Bér- és létszámnyilvántartást vezet.

  Eseti megbízást számfejt, közreműködik az adóbevallási teendők ellátásban.

• Analitikus könyvelő:

  Anyagokról, készletről, tárgyi eszközökről analitikus nyilvántartást vezet, negyedéves, féléves, éves zárást készít. Részt vesz az eszközök leltározásában és selejtezésében. Intézi a dolgozók kamatmentes lakáskölcsön ügyeit. Intézi a terembérleti szerződések megkötését és számlázását. Részt vesz a pályázatok pénzügyi, gazdasági elszámolásában. Segíti a szakképzési alap támogatási szerződések megkötését. Nyilvántartja a befolyást és felhasználást.

• Gondnok:

  Irányítja és ellenőrzi a kisegítők, technikai dolgozók/takarítók, portások, karbantartók, konyhai alkalmazottak munkáját.

  Közreműködik az iskolai programok ünnepségek előkészítésében, szervezésében. Gondoskodik a berendezési felszerelési tárgyak pótlásáról, karbantartásáról. Felügyeli a melegítő konyha üzemeltetését. Részt vesz a tűzrendészeti ellenőrzésben, megszervezi a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat.

• A szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványai, amelyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el (Ámr. 13/A. §.(3) bek. g) pont)

Gazdasági igazgató helyettes helyettesítése

3 napot meghaladó távollét esetén a főkönyvi könyvelő helyettesíti.

3.2.5.A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos sajátos előírások és feltételek
[Ámr. 13/A. § (3) bek. j) pont]

Az intézmény önálló gazdálkodású költségvetési szerv, Budapest Főváros felügyeleti irányítása és ellenőrzése mellett végzi tevékenységét. A költségvetés tervezése a fenntartó kezdeményezésére, az általa meghatározott előirányzati keretek és határidők szerint történik.

A költségvetési gazdálkodás szabályait a törvényi kötelezettségeken túl a fenntartó ilyen irányú rendeletei is meghatározzák.

A költségvetés végrehajtásáról az iskola havonta zárlati kimutatást, negyedévente időközi költségvetési és mérlegjelentést készít. Az I. félévben, ill. év végén számszaki és szöveges tájékoztatóban ad számot a költségvetés végrehajtásáról.

3.2.6.A belső ellenőrzési kötelezettség, az ellenőrzést végző személy, egység vagy szervezet jogállása, feladatai
[193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről]

Az intézmény működését, gazdálkodását a 193/2003. sz. (XI.26.) Korm. r.) pontja szerint belső ellenőrzési rendszer felügyeletével végzi.

A belső ellenőr személye független az intézmény gazdasági apparátusától. Irányítását, megbízását az iskola igazgatója látja el. Jelentéseit, észrevételeit is az intézményvezetőnek köteles megtenni.

A belső ellenőr, a törvényben előírt felsőfokú szakirányú szakmai végzettséggel rendelkező személy kell legyen!

A belső ellenőrzési illetve az ellenőrzés vezetői feladatokat, megbízási szerződés keretében ugyanaz a személy látja el.

A belső ellenőr stratégiai-, illetve középtávú és éves belső ellenőrzési terv szerint végzi munkáját. Feladata a belső ellenőrzési kézikönyv elkészítése, valamint a kockázatelemzés elvégzése(tetése) is.

3.3.Pedagógusok közösségei

3.3.1.A nevelőtestület

A nevelőtestület döntési jogkörét értekezletein gyakorolja.

Az értekezleten jegyzőkönyv, döntést nem igénylő kérdések tárgyalásánál emlékeztető készül. A jegyzőkönyv a határozatokat sorszámmal ellátva, szó szerint tartalmazza.

A nevelőtestület (a nevelési-oktatási intézmény) az iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.

• a nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú végzettségű alkalmazott;
• Az iskola nevelőtestülete dönt nevelési és oktatási kérdésekben, az iskola működésével kapcsolatos ügyekben s minden más esetben, amit a törvény, illetve jogszabály meghatároz számára, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

3.3.1.1.A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:

• a foglalkozási, illetve a Pedagógiai program és módosításának elfogadása;
• a Szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása;
• a foglalkozási, illetve a Pedagógiai program, valamint az SzMSz jóváhagyásának megtagadása esetén, a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtása;
• arról, hogy az iskola helyiségeit használatra kinek engedi át;
• az iskola éves munkatervének elkészítése, elfogadása;
• az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelése, beszámolók elfogadása;
• a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;
• a Házirend elfogadása;
• a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása;
• a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása;
• az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési-programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;
• az Alapító okiratban foglaltak szerint, az iskola alapfeladatán kívüli anyagi – haszonszerzésre irányuló tevékenység indítása, igénybevétele, feltételeinek meghatározása, a bevétel felhasználási jogcímének megállapítása;
• jogszabályban meghatározott más ügyek.

3.3.1.2.A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt.

3.3.2.Az iskola pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre a törvényben meghatározott módon. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A munka-közösséget az azonos szakterületen működő pedagógusok csoportja alkotja.

3.3.2.1.Az iskolánkban működő munkaközösségek:

• humán,
• idegen nyelvi,
• természettudományi,
• osztályfőnöki,
• szakmai elméleti,
• szakmai gyakorlati.

3.3.2.2.A pedagógusok tantárgyfelosztástól függően alkotnak munkaközösséget.

A testnevelők a természettudományi, az informatikát oktatók a Természettudományi munkaközösség tagjai. Egy pedagógus egyidejűleg több munkaközösségnek is lehet tagja.

A munkaközösség vezetőjének személyére a tagok többségi szavazással tesznek javaslatot. A vezetőt az igazgató bízza meg. A munkaközösség évente legalább 2 értekezletet tart, amit a vezetője hív össze, az ülést megelőzően legalább 8 nappal. A munkaközösség értekezletét az illetékes igazgatóhelyettes és az igazgató is összehívhatja. A munkaközösség határozatait értekezleten hozza, szótöbbséggel. A határozatokat emlékeztető rögzíti.

3.3.2.3.A munkaközösségek feladata:

• a nevelés helyes gyakorlati alkalmazásának elősegítése;
• a munkaközösségi tagok munkájának összehangolása;
• az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelése;
• a módszertani eljárások fejlesztése;
• az öntevékeny szakmai továbbképzés elősegítése;
• a tanulókkal szemben támasztott egységes követelmények kidolgozása;
• a tanulók tudásának eredményfelmérése;
• a pedagógusok közösségi felelősségének növelése, közösségi életének fejlesztése;
• a taneszközök beszerzése.

3.3.2.4.A szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendje a következőképpen kerül szabályozásra:

Az intézményben meglévő szakmai munkaközösségek félévente legalább egy alkalommal megbeszélést tartanak munkatervük szerint.

A munkaközösségek vezetői ugyancsak félévente legalább két alkalommal (kibővített vezetőségi), a pedagógusok munkájának segítése érdekében a megszerezett tapasztalatok összegzése céljából tartanak ülést.

A szakmai munkaközösségek vezetői az e körben az SzMSz-ben irt tevékenységük eredményét a félévi és év végi beszámolóban teszik a pedagógusok számára hozzáférhetővé.

3.3.3.A nevelőtestület tagjaiból munkacsoport alakítható. Munkacsoportot általában egy-egy szerteágazó feladat, több munkaközösséget is érintő feladatkör, vagy egy speciális munka elvégzésére lehet megalakítani.

A munkacsoport tagjai munkájukat megbízással, vagy önkéntes vállalásként végzik. Létrehozásuk általában határozott időre szól.

A munkacsoport vezetőjét az igazgató kéri fel.

A nevelőtestületet tájékoztatni kötelesek – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából járnak el.

3.4.Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak

A nevelő-oktató munkát segítők:

• könyvtáros,
• ifjúságvédelmi felelős,
• szabadidő-szervező,
• oktatás-technikus,
• rendszergazda,
• rendszertechnikus,
• DMS-tanár.

3.4.1.Könyvtáros:

Az iskolai könyvtár kezelője gondoskodik a gyűjtőkör szerinti állománygyarapításról, az állomány őrzéséről, s javaslatot tesz az állomány óvására. A könyvtári beszerzéseket egyezteti a vezetőségi tagokkal, a munkaközösség-vezetőkkel és közvetlen kollégáival.

Feldolgozza a beérkező állományt, gondoskodik a meglévő állomány minőségi állapotának megőrzéséről. Az igazgatóhelyettesekkel és a munkaközösség-vezetőkkel közösen igényfelmérést végez a szakkönyvek beszerzését illetően. Kétévenként leltároz és elkészíti a selejtezési jegyzőkönyvet. Könyvtárhasználati ismertető órákat tart minden évfolyam számára, a szaktanárok könyvtári óráira előkészíti a megrendelt anyagot. Folyamatosan építi a szerzői és a címkatalógust. A könyvek elrendezésével, könyvjelző „fülekkel” segíti a könyvtárban a könnyebb tájékozódást. Biztosítja a folyóiratok hozzáférhetőségét, letéti állományt kölcsönöz a szertárak részére. A hét 5 munkanapján délelőtti és délutáni kölcsönzést tart az oktatás-technikussal egyeztetve a nyitvatartási időpontokat, törzsmunkaideje: 10,00–16,00 óráig tart.

Az osztályfőnök közreműködésével értesíti a tanulót a könyvek késedelmes vissza hozataláról, a kölcsönzési idő letelte után.

Könyvtárosi munkáját (állománybeszerzés, állományba vétel, állományfeltárás, olvasó szolgáltatás, állománykivonás, folyóiratokkal kapcsolatos feladatok) szakterületének szabályai szerint végzi.

Feladatát részletesen a munkaköri leírása tartalmazza.

3.4.2.Ifjúságvédelmi felelős:

Az ifjúságvédelmi felelős feladata a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók kiszűrése annak érdekében, hogy hatékony segítséget tudjon az iskola nyújtani nekik élethelyzetük és iskolai tevékenységük javításában.

Segíti ezen tanulók beilleszkedését, tanulmányi munkáját, s családjuk életkörülményének javítását.

Ezen belül:

Közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének kiszűrésében, megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik gyermekjóléti szolgálatokkal, illetve a gyermekvédelmi szervezethez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

A veszélyeztetett tanulókról s adataikról – az adatvédelmi törvény figyelembe vételével – kimutatást vezet, melyen nyomon követhető a tanuló érdekében kifejtett iskolai tevékenység. (Megszervezi és összesíti az iskolában a veszélyeztetett tanulók felderítését és nyilvántartásba vételét. A veszélyeztetettség oka szerint beavatkozási, illetve figyelési programot készít, s ennek végrehajtását koordinálja. Minden tanév elején a 9–14. évfolyamos veszélyeztetett tanulók előző tanévre szóló bejegyzéseit átnézi, s átadja azokat a nevelési igazgatóhelyettesnek ellenőrzésre.)

Segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.

A diákok ellen indított fegyelmi eljárás szervezésében és levezetésében aktívan részt vesz.

A helyi önkormányzat gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, vagy más állami intézmény, szerv intézkedését kell kezdeményeznie, ha a tanuló még tanköteles s a szülő nem teljesíti neveléssel kapcsolatos feladatait.

Feladatát részletesen a munkaköri leírás tartalmazza.

3.4.3.Szabadidő-szervező:

Munkája során együttműködik a szülőkkel a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában.

A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során.

Feladatellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik.

Gondoskodik a gyermekek közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról, segíti a DMS-tanár munkáját.

Betartja az egyenlő bánásmód követelményét a gyermekkel kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.

Segíti az iskola pedagógusainak szabadidő-szervezéssel, közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját: tanulmányi kirándulás, színház-, mozi-, múzeumlátogatás szervezésében segítséget nyújt.

Segíti az iskola tanulóinak szabadidő-szervezését, a közösségi életük szervezéséhez segítséget nyújt: Gólyabál, Szalagavató szervezése, tanulmányi versenyek, iskolai rendezvények rendezése.

Előkészíti és szervezi az iskola Pedagógiai programjához kapcsolódó, tanórán kívüli foglalkozásokat, programokat (tanulmányi versenyek, szavalóverseny, műfordító verseny). Gondoskodik az iskola Pedagógiai programjához nem kötődő szabadidős tevékenységek előkészítéséről, szervezéséről (Iskolaújság, filmklub, Kozma-nap).

Tájékoztatást nyújt a szabadidős programokról.

Segíti a tanulóközösség, a diákönkormányzat programjainak szervezését, lebonyolítását.

Segíti a szülői szervezet (közösség) tevékenységét.

Előkészíti, szervezi az iskolai hagyományokhoz tartozó foglalkozásokat (Szalagavató, Ballagás, ünnepélyek).

Szervezi az egészséges életmóddal összefüggő szabadidős tevékenységet (egészségvédelmi nap).

Szervezi a szenvedélybetegségek megelőzésével kapcsolatos szabadidős tevékenységet (Háló-mozi).

Gondoskodik a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedését segítő szabadidős tevékenység szervezéséről.

Segíti az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítését, a partneriskolákkal való együttműködést.

Figyelemmel kíséri a hazai és külföldi tanulmányutak szervezésével kapcsolatos pályázati lehetőségeket.

Segíti az iskolai honlap feltöltését.

Az iskolai évkönyv elkészítésének szervezési munkájában részt vesz.

Segíti az iskolai környezet esztétikai fejlesztését, javítását.

Közreműködik a szabadidő-szervezéssel kapcsolatos pályázatok felkutatásában és kidolgozásában.

Segíti az iskolai továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást.

Segítséget nyújt a munkába állással kapcsolatos programok megszervezéséhez.

3.4.4.Oktatás-technikus:

Feladata a stúdió üzemeltetése, az ünnepélyek hangosítása, TV műsorokról, rendkívüli iskolai eseményekről videofelvétel készítése, az oktatást elősegítő filmek, lemezek, magnókazetták, CD, DVD beszerzése, rendszerezése. Az iskola beépített hangosító és képtovábbító rendszerének üzemben tartása. A tanulók által szerkesztett iskolarádió működési feltételeinek biztosítása, a tanári testülettel az AV eszközök és azok használatának megismertetése. A fenti feladatokhoz szükséges műszaki háttér működéséhez szükséges szerviz tevékenység intézése, javaslattétel beszerzésekhez, fejlesztésekhez. A könyvtár nyitvatartási időszakaiban a felügyeleti, illetve a kölcsönzési tevékenységben való részvétel, a könyvtár működési és beosztási rendje szerint.

Áttekinti, koordinálja, megtervezi és szervezi az iskola tevékenységének népszerűsítését, megismertetését.

3.4.5.Rendszergazda:

Az iskola számítógép-parkját és hálózatát működteti úgy, hogy az oktatás zavartalanul történhessen. Működteti az iskola Internet, az FTP és az E-mail szerverét. Nyomon követi az iskola adatforgalmát. Karbantartja a munkaállomásokat. Javaslatot tesz szakirodalom beszerzésére. Eseti továbbképzéseket tart a kollégáknak.

3.4.6.Rendszertechnikus:

A rendszergazda utasításainak megfelelően segíti az iskolai számítógép-park, hálózat működtetését.

Tartja az iskola dolgozóival a kapcsolatot, összegyűjti az informatikai témákkal kapcsolatos problémákat, s tolmácsolja azokat a rendszergazdának.

A számítógépekkel kapcsolatos kisebb beszerzéseket elintézi.

3.4.7.DMS-tanár:

A többször módosított Kt. szerint (63. § 1.) a diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében, segít a diákönkormányzatnak a működési rendjét kialakítani, s az iskolai szintű döntések meghozatalát szervező munkával elősegíti.

Segít a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök összeírásában, s a felhasználásról összeállított elszámolás elkészítésében, közvetíti a diákönkormányzat véleményét a tantestülethez, segíti a diákönkormányzati képviselőket, hogy a Kt.-ben biztosított jogaikkal élhessenek, ezért folyamatosan figyelemmel kíséri a törvényi változásokat, segítséget nyújt pályázatok kiírásával az iskolarádió működtetéséhez, segíti az iskolaújság működését, pályázatok írásával segíti a diákönkormányzat működését.

Egyéni és közösségi problémákat meghallgatja, s továbbítja, illetve megoldásukra javaslatot tesz.

Ügyel a személyiségi jogok iskolán belüli betartására, betartatására. Ezzel kapcsolatos észrevételeit, javaslatait közli az igazgatóval.

Az iskolai rendezvények rendezésében a diákönkormányzat mozgósításával segít, évenként támogatja és segíti a Gólyatábor megszervezését.

Esetenként továbbképzéseken vesz részt.

3.5.Tanulók közösségei

3.5.1.Osztályok

Tanulóinkat jelentkezésük és a felvételi eredményeik alapján osztályba soroljuk. Kezdő osztályok létszáma általában 30 fő.

3.5.2.Szakköri, diákköri foglalkozások

3.5.2.1.Az iskola a hagyományainak megfelelő (humán, természettudományos, technikai, környezetvédelmi, művészeti) szakköröket hirdet, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik.

A szakköri foglalkozásokra a szorgalmi időszak keretén belül lehet jelentkezni. A szakkörök indításáról és arról, hogy melyik szakköri foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető, a szakmai munkaközösség és a szülői munkaközösség véleményének meghallgatásával, az igazgató dönt.

A szakköri foglalkozások legkésőbb októberben kezdődnek és a szorgalmi időszak végéig tartanak.

A foglalkozások ideje: tanítási időn kívül

A foglalkozás időtartama: minimum heti 1 óra (45 perc)

3.5.2.2.Az iskola, a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére – a Házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre.

3.5.3.Tanulószoba

9–10. évfolyamon tanulószobát szervezünk a tanulási és szociális nehézséggel küzdők számára. A tanulószoba ingyenes és önkéntes. A résztvevők tanári segítséggel készülhetnek fel a tanítási órákra.

A tanulószobára jelentkezés nincs korlátozva. Azt a tanulót azonban, aki rendszeresen zavarja a tanulószobai foglalkozásokat, a többiek érdekében meghatározott ideig kizárjuk a tanulószobai foglalkozásokról.

3.5.4.Sportkör

A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időszakban. A tanulók részvétele önkéntes, de törekszünk arra, hogy a tanórán kívüli foglalkozásokon minél több tanuló vegyen részt.

3.5.5.Diákönkormányzat (DÖK)

A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által javasolt és az igazgató által megbízott, iskolában tanító DMS-tanár, továbbá az iskola tanulója, illetőleg annak szülője segítheti, aki eljárhat a diákönkormányzat képviseletében.

3.5.5.1.Az iskola valamennyi tanulójának a képviseletében az a diákönkormányzati szerv járhat el, amelyiket a tanulók több mint 50%-a választott.

3.5.5.2.A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, a diákújság és a diákrádió szerkesztőbizottságának megbízásáról.

3.5.5.2.1.A diákönkormányzat Szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A Szervezeti és működési szabályzatuk jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola Szervezeti és működési szabályzatával, illetve Házirendjével. A Szervezeti és működési szabályzatuk jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell.

3.5.5.3.A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.

3.5.5.4.A diákönkormányzat jogosult szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja.

3.5.5.5.Az iskola tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni (évi rendes közgyűlés).

3.5.5.5.1.Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározott időben. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője, vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti.

3.5.5.5.2.A diákközgyűlés – az iskolai diákönkormányzat döntése alapján – küldöttközgyűlésként is megszervezhető.

3.5.5.5.3.Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről.

A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.

3.5.5.5.4.A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez.

3.5.5.6.A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet az iskola működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

3.5.5.7.A fenntartó köteles kikérni a diákönkormányzat véleményét az intézmény

• megszüntetése, átszervezése, feladatainak megváltoztatása;
• nevének megállapítása;
• igazgatójának megbízatása, illetve annak visszavonása;
• költségvetésének megállapítása és módosítása tárgyában hozott döntés során.

3.5.5.8.Az iskola igazgatója köteles kikérni a diákönkormányzat véleményét:

• az érettségi írásbeli vizsga szervezésével, a szóbeli vizsganapok kijelölésével és beosztásával, a vizsgacsoportok kialakításával kapcsolatos döntése során;
• tankönyvvásárlási támogatás rendjével kapcsolatos nevelőtestületi döntés előtt.

3.5.5.9.A nevelőtestület köteles kikérni a diákönkormányzat véleményét:

• a tanév helyi rendjének elfogadása előtt a tanulókat érintő programok tekintetében;
• a hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásakor;
• az iskolai sportkör működési rendjének magállapításakor;
• a könyvtár és a sportlétesítmények működési rendjének kialakításakor;
• a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásakor;
• a tanulói pályázatok és versenyek meghirdetése, megszervezése során;
• a tanulók helyzetét értékelő és elemző beszámolók elkészítése és elfogadása során;
• a napközibe, tanulószobára, kollégiumba való felvétel elveinek meghatározása során;
• az intézményi minőségirányítási program elfogadása előtt;
• a tanuló ellen indult fegyelmi eljárás során a kötelezettségszegés súlyáról, illetve az eset megítéléséről;
• a tanulók nagyobb közösségét érintő, bármilyen tartalmú döntés meghozatala során.

A nagyobb közösség fogalmát a Házirendben meghatároztuk meg.

3.5.5.10.Egyetértési joga van a diákönkormányzatnak:

3.5.5.10.1.A Házirenddel kapcsolatban, mind annak elfogadásakor, mind módosításakor, minden egyes pontjára vonatkozóan.

3.5.5.10.2.Az iskolai SzMSz tanulókat érintő kérdéseiben:

• az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok;
• a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje;
• a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása);
• diákönkormányzat(ok) részére biztosított helyiségek kijelölése, használati rendjének megállapítása, használati jogának megvonása;
• a mindennapi testedzés formái és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje;
• a szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei;
• a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái;
• a tanulók jutalmazásának elvei és formái;
• a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei;
• a szülők és a tanulók hol és milyen módon tudnak tájékoztatást kérni a Pedagógiai programról, az SzMSz-ről és a Házirendről;
• mindazok a kérdések, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá az intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdés, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni és a tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal összefügg.

3.5.5.10.3.Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol. Ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő előtt legalább 15 nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.

3.5.5.11.Ha a diákönkormányzati jogokat megsértették, a diákönkormányzat 15 napon belül az iskola fenntartójához törvényességi kérelmet nyújthat be.

3.5.5.12.A diákönkormányzat szervezeti felépítése

3.5.5.12.1.Az iskolai diákönkormányzat egy nagytestületből áll, melybe minden osztály delegálhat maximum 3 főt. Ezen delegált(ak)at az osztályközösségek szabadon, maguk közül választják ki. Minden közösség delegáltja (egy vagy több fő) a szavazásokra bocsátott kérdésekben egy szavazati joggal rendelkezik osztályát képviselve.

3.5.5.12.2.A nagytestület mellett egy öt fős testület áll, amelynek tagjai az évfolyamfelelősök. Az évfolyamfelelősöket a DÖK nagytestülete minden tanév elején, a tagok közül választja ki.

3.5.5.12.3.Az évfolyamfelelősök egy-egy DÖK alelnököt választanak maguk közül, mind alsó (9–11.), mind felsőbb (12–14.) évfolyamokra. Ők felesősek az alsóbb és felsőbb évfolyamokat érintő kérdésekben (gólyabál, szalagavató, érettségi, stb.), és ők hivatottak távollétében a DÖK elnököt helyettesíteni.

3.5.5.12.4.A nagytestület választ továbbá egy fő DÖK elnököt. A DÖK elnök hivatott a különböző fórumokon (pl.: SzMK, diákközgyűlés, iskolavezetőség, stb.) az iskola diákjainak képviseletére.

3.5.5.12.4.1.A diákönkormányzati vezetővel szembeni elvárások:

• legalább 11. évfolyamos tanuló;
• nincs fegyelmi vétsége,
• tanulmányi átlaga a 3,0-t meghaladja.

3.5.5.12.5.A Diákönkormányzat tanári segítője: a DMS-tanár. Ezen személy kijelöléséhez a DÖK-nek javaslattételi joga van.

3.5.5.12.6.A diákönkormányzat tevékenysége és működése a nevelési vagy az szakmai igazgatóhelyettes ellenőrzési területéhez tartozik.

3.5.5.13.A diákönkormányzat működési rendje

3.5.5.13.1.Az iskola tanulóinak nagyobb közösségét érintő ügyekben a DÖK nagytestülete hivatott döntéseket hozni. A testület abban az esetben határozatképes, amennyiben az osztályok legalább 50%-a képviselve van. A döntéshozatal szavazással történik, a testület egyszerű többséggel hozhat határozatot.

3.5.5.13.2.A Diákönkormányzat operatív irányítását az elnök, a helyettesek és az évfolyamfelelősök végzik.

3.5.5.13.3.A DÖK üléseit havi rendszerességgel, ill. határozathozatali vagy vélemény nyilvánítási igény esetén szükség szerinti gyakorisággal tartja. DÖK gyűlés bármely képviselő javaslatára összehívható.

3.5.5.14.A DÖK tevékenysége

3.5.5.14.1.A DÖK érdekképviseleti és érdekvédelmi tevékenységet végez a jogszabályok biztosította keretek között.

3.5.5.14.2.A DÖK programokat szervez a tanulók számára, illetve részt vállal az iskolai programok szervezésében lebonyolításában.

3.5.5.14.3.A diákönkormányzat Hírfa nevű faliújságján folyamatosan tájékoztatja a diákokat az őket érintő kérdésekről, a diákönkormányzat működéséről, az általa szervezett programokról.

3.5.5.14.4.A diákönkormányzat iskolaújságot ad ki, iskolarádiót működtet, melyek szerkesztéséhez tanárokat kérnek fel.

3.6.Szülői szervezetek – SzMK

3.6.1.Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre.

3.6.2.Ha az iskolában több szülői szervezet (közösség) működik, az a szülői szervezet (közösség) járhat el az iskola valamennyi szülőjének a képviseletében, amelyiket az iskolába felvett tanulók szüleinek több, mint 50%-a választott meg. Ilyen szülői szervezet (közösség) hiányában a szülői szervezetek (közösségek) a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik szülői szervezetet (közösséget) a képviselet ellátására.

3.6.3.A szülői szervezet (közösség) dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról.

Az iskolai szülői szervezet (közösség) kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolaszékben.

Az iskolai SzMK-nak osztályonként (9–13./14. évfolyam) három, így a teljes testületnek (évfolyamonként három osztály esetén) 45-54 tagja van. Az osztályonkénti három főt a tanév eleji első szülői értekezleten a jelenlévő szülők választják meg. Az SzMK évente legalább 2 gyűlést tart, ahol az iskolavezetőség tájékoztatja őket az iskolai élet legfontosabb eseményeiről.

3.6.4.Véleményt nyilváníthatnak:

• az iskolai SzMSz-ről;
• az iskolai Pedagógiai programról;
• az iskola jelentős részét érintő kérdésekről.

3.6.5.Javaslatot tehetnek:

• a diákszociális alap felosztásáról;
• a diákokat érintő szociális ügyekben.

3.6.6.Egyetértési jogukkal élve, dönthetnek:

• az iskola működési rendjéről;
• a belépés, bent tartózkodás rendjéről;
• a vezetők és az SzMK közötti kapcsolattartás formáiról;
• a külső kapcsolatok rendszeréről, formájáról és módjáról, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást;
• a tanulók távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezésekről;
• a tanulószobára jelentkezés feltételeiről;
• a tanórán kívüli foglalkozások formáiról;
• a fegyelmező intézkedések formáiról;
• az állami vizsgák beszámításáról és a mentességekről;
• tisztségviselők, vezetőség személyéről (3 fő);
• az iskolaszékbe delegált tagról;
• az SzMK vezetőjének személyéről, aki az Oktatási Törvényben, s egyéb más rendeletben a szülői szervezetek számára biztosított ügyekben eljár;
• az iskolai rendezvények szervezésében való részvételről.

Az SzMK-val az iskolavezetés részéről a nevelési igazgatóhelyettes, a tantestület részéről az SzMK összekötő tanár, esetleg a szabadidő-szervező tart kapcsolatot.

3.7.A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája

3.7.1.Az iskolán belüli kommunikáció hivatalos formái

3.7.1.1.A vezetői szintektől a végrehajtói szintek felé:

• igazgató vagy igazgatóhelyettes által összehívott nevelőtestületi, közalkalmazotti, pedagógus technikai dolgozói értekezletek. Az értekezletet hivatalos hirdetmény, illetve körözvény formájában kell összehívni. Az értekezletről jegyzőkönyv vagy minden véleményt tárgyszerűen tükröző emlékeztető készül;
• hirdetmény, amit az igazgató vagy helyettese tesz közzé a tanári szobában elhelyezett igazgatói hirdetőtáblán, illetve körözvényben;
• az iskola belső számítógépes hálózatán közzétett információs anyag.

3.7.1.2.Mindkét irányú információáramlás és véleménycsere:

• a közalkalmazottak különböző csoportjai számára tartott értekezletek;
• vezetői (igazgató, igazgatóhelyettes) fogadóórák;
• bármely dolgozó(k) által kezdeményezett megbeszélés, amire az érintett vezető 10 munkanapon belül lehetőséget kell adjon.

3.7.2.A kapcsolattartás rendje

• A nevelőtestületi, közalkalmazotti, technikai stb. értekezletet az igazgató hívja össze (az összehívás módját lásd. Pedagógiai közösségeknél) általában 6-8 hetente. Bármely fent említett dolgozói csoport értekezletét össze kell hívni 10 munkanapon belül, ha az érintetteknek legalább 25 %-a kéri;
• az igazgató és helyettesei az órarend hatálybalépésével egyidejűleg közzéteszik heti fogadóórájuk kezdő időpontját. A fogadóóra addig tart, amíg a bejelentkezettek mindegyikével létre nem jön a találkozó;
• az alkalmazotti közösségek mindegyike (pl. szakszervezet, Kt., munkacsoport stb.) jogosult az iskola helyiségeiben előre egyeztetett időpontban összejövetelt, munkamegbeszélést tartani. Az ilyen módon összehívott értekezletekért minden tekintetben az összehívó felel (pl. értesítések, jegyzőkönyv stb.).

3.7.3.A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje

A diákönkormányzat, választott képviselői révén vesz részt az iskola irányításában, a jogszabályok biztosította keretek között.

A diákönkormányzatot elnöke, akadályoztatása esetén helyettesei képviselik.

Az igazgató a diákönkormányzat javaslata alapján megbízza a DMS-tanárt a DÖK segítésével, munkájának koordinálásával és a közte és a diákönkormányzat közötti kapcsolattartás koordinálásával.

Az igazgató a diákönkormányzat működésének felügyeletével megbízza egyik igazgatóhelyettesét.

A DÖK vezetői az igazgató fogadóóráján, vagy egyeztetett időpontban szóban, egyébként pedig írásban tehetik meg javaslataikat, észrevételeiket, amelyekre a jogszabályokban foglalt határidőn belül kell érdemben válaszolni.

A DÖK vezetők spontán módon, a lehetőségekhez igazodva fordulhatnak bármikor az iskola vezetőihez.

A Diákönkormányzat és az intézményi vezetők közötti kapcsolattartásban kiemelt szerepet kap a Diákközgyűlés.

3.7.4.Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje

A sportkör vezetőségi tagja az igazgató vagy valamelyik helyettese, így a vezetőséggel a kapcsolattartás úgy zajlik, hogy a vezetőségi ülésen megbeszélik a felmerült kérdést, illetve problémát.

Az évenkénti sportköri közgyűlés lehetőséget ad a feladatok és problémák megbeszélésére.

A sportköri vezetőségi gyűlés és az évenkénti közgyűlés összehívásának módját a Sportköri Szabályzat tartalmazza.

3.7.5.A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája

A Szülői Szervezet (SzMK) évente kétszer tart taggyűlést. Az elsőt szeptemberben, az első szülői értekezlet után, a másodikat februárban, a második szülői értekezlet előtt.

Az SzMK ülésen jelen van az iskola igazgatója, a nevelési igazgatóhelyettes és az SzMK összekötő tanár. A szülők képviselői így ezen a rendszeresen megtartott értekezleten tudják a szülőtársak kéréseit közvetítetni az iskola vezetősége felé.

A diákok többségét érintő tantestületi, illetve nevelési értekezletre a jogszabályban meghatározottak szerint meg kell hívni a szülői szervezet képviselőjét, az SzMK vezetőség egy tagját. Így ezen az értekezleten tájékozódhat a legfontosabb nevelési kérdésekről, s azokról tájékoztatja az SzMK tagokat is.

SzMK gyűlést kell összehívni minden olyan esetben, amikor jogszabályban meghatározottak szerint ki kell kérni a szülők véleményét.

Az SzMK vezetősége rendkívüli esetben külön egyeztetést kezdeményezhet az iskola vezetőségével. Ezen megbeszélés időpontját előre egyeztetni kell.

3.8.A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

3.8.1.Pedagógusok közösségei – tanulók közösségei

A pedagógusok és tanulók közösségei közösségként az alábbi szervezett alkalmakon, előre egyeztetett időpontban találkozhatnak:

• az évenkénti egyszeri kötelező diákközgyűlésen,
• rendkívüli diákközgyűlésen,
• iskolagyűlésen,
• nevelési értekezleteken, ahol a diákság nagyobb részét érintő ügyekről van szó.

3.8.2.Pedagógusok közösségei – szülői szervezetek

A pedagógusok és szülői szervezetek az alábbi szervezett alkalmakon találkozhatnak:

• SzMK gyűlés,
• nevelési értekezleten, ahol a törvényben rögzített módon vehetnek részt a szülők képviselői,
• iskolai rendezvények: pl. szalagavató-bál.

3.9.A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

3.9.1.A Pedagógiai programunkban foglalt nevelési céljaink érdekében az azt segítő intézményekkel, szakemberekkel a kapcsolatépítés (és -ápolás) iskolavezetőségi szintű felelőse a nevelési, valamint az szakmai igazgatóhelyettes.

3.9.1.1.Kollégium

a kapcsolattartás szintje	formája	gyakorisága
– nevelési igazgatóhelyettes	telefon, személyes látogatás	évente kétszer
– ifjúságvédelmi felelős	személyes találkozók	szükség szerint, legalább évente egyszer
– osztályfőnökök	szükség szerint (személyesen)	szükség szerint (évente)

3.9.1.2.A gyermekjóléti, diákszociális és ifjúságvédelmi szervezetekkel, intézményekkel és hatósági jogkörrel bíró szervezetekkel a kapcsolattartást az ifjúságvédelmi felelős koordinálja és végzi.

Az iskolavezetőség szintjén a kapcsolattartás irányításáért és ellenőrzéséért a nevelési igazgatóhelyettes felel.

Munkakörükből, illetve megbízásukból fakadóan a kapcsolattartás aktív résztvevői az osztályfőnöki munkaközösség-vezető és az osztályfőnökök. Tevékenységüket önállóan, de az igazgatóhelyettessel és az ifjúságvédelmi felelőssel összhangban végzik.

3.9.1.3.Az iskolapszichológus munkáját tanévre szóló megbízásos szerződés alapján végzi. Közvetlen iskolai kapcsolattartója a nevelési igazgatóhelyettes. Munkája során kiemelten az ifjúságvédelmi megbízott és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető munkájára támaszkodik, illetve őket szakmai tanácsokkal segíti.

Az iskolapszichológus munkáját önállóan szervezi és végzi, a nevelési igazgatóhelyettes ellenőrzési funkciói kizárólag technikai, adminisztratív jellegűek.

3.9.1.4.Az iskolaorvos és asszisztense munkáját önállóan, külső szerv irányításával és finanszírozásában végzi. Munkájának az iskolai élettel való összehangolásában a nevelési igazgatóhelyettes nyújt segítséget. Tevékenységének technikai hátteréért a gazdasági igazgatóhelyettes felelős.

3.9.2.A diákok öntevékenységére építő szervezeti formákkal való kapcsolattartás

A kapcsolat iskolavezetőségi szintű felelőse: a nevelési igazgatóhelyettes.

3.9.2.1.Diákönkormányzat (DÖK – Diákönkormányzati Tanács).

Munkájához jogi, szervezési és technikai segítséget a „diákmozgalmat segítő tanár” (DMS-tanár) ad. A DÖK legfelsőbb iskolai tárgyalópartnere az igazgató.

A DÖK munkáját önállóan, saját szabályzata alapján végzi. Tevékenységének az iskolai élettel és dokumentumokban foglaltakkal való összehangolásában a DMS-tanár segít, akit ennek érdekében döntéseikbe bevonnak, illetve teljes körűen tájékoztatnak.

3.9.2.2.Az iskolai öntevékeny diáksport irányítását, a termek és felszerelések használatának engedélyezését és ellenőrzését az iskola éves munkatervében meghatározott személy végzi. Az iskola a tanórán kívüli diáksportot lehetőségei szerint maximálisan támogatja. Ennek konkrét mértékét és formáját évente állapítja meg, és az iskola munkatervében a tantestület rögzíti.

3.9.2.3.Az iskola nevelőmunkáját segítik az ifjúsági mozgalmak. Iskolánk szívesen együttműködik, lehetősége szerint technikai segítséget nyújt minden olyan nonprofit, politikai pártoktól független, a Pedagógiai programban foglalt nevelési elveinkkel és céljainkkal összhangban működő ifjúsági szervezetnek, amelynek tagjai közé iskolánk tanulói közül többen önként felvételüket kérik.

3.9.3.A szakmai (faipari) szervezetekkel, egyesületekkel és intézményekkel való kapcsolatépítés iskolavezetőségi szintű felelőse az szakmai igazgatóhelyettes.

Legfontosabb szakmai szervezetekkel és intézetekkel iskolánk hivatalos, intézményesített (pl. tagsági) kapcsolatban van. Ezen külső kapcsolatok koordinálására egy-egy főt az iskola éves munkaterve megjelöl, akik alapvetően az iskola képviseletét (döntési jogkör nélkül) és a kölcsönös információcserét biztosítják.

Munkájukat az szakmai igazgatóhelyettes közvetlen irányításával, a neki való beszámolási kötelezettséggel végzik.

4.A működés rendje

4.1.Az intézmény működési rendje

4.1.1.A tanév és tanítás rendje

A tanév rendjét MKM rendelet alapján az éves munkaterv tartalmazza.

Az iskola nyitva tartása: naponta 5,00-től 22,00 óráig, kivéve a tanítás nélküli napokat és a tanítási szüneteket. A fenti időpontoktól eltérni csak az igazgató előzetes engedélye alapján lehet.

A nyitvatartási időn kívül az iskolában csak az ügyeletes portás tartózkodhat. Kivételt képeznek ez alól a külön igazgatói engedéllyel rendelkezők, az ellenőrzést végző iskolavezetőségi tagok, a gondnok, illetve a takarítást, karbantartást végző technikai dolgozók.

Az iskola épületébe bejönni, onnan eltávozni a tanulóknak csak a főbejáraton (Deák Ferenc u. 40.) lehet.

A tanulók és a technikai dolgozók mindenkor kötelesek a portás felszólítására igazolni magukat.

Az iskola épületét a tanulóknak a tanítási időben, csak külön engedéllyel és szülői jóváhagyással lehet elhagyni.

4.1.1.1.Az engedélyek aláírására jogosultak:

• az igazgató,
• az igazgatóhelyettesek,
• a gyakorlati oktatásvezető.

Az engedélyeket a portán kell leadni, azokat a portás havonta össze gyűjti és tanév végén leadja az iskolatitkárnak.

Engedély nélkül távozhatnak az iskolából a tanárok és a délutáni oktatáson részt vevő hallgatók.

Az iskolába érkező látogatókat, idegeneket belépéskor a portás „látogató cédulával” köteles ellátni.

4.1.1.2.Az épületben lévő többi kijárat zárva tartásáért felelősök:

• A Rózsa utcai kapuért – a gondnok.
• A konyhai gazdasági bejáratért – a konyhavezető.
• A műhely bejáratokért – a műhelyfőnök.
  (Ezeket a bejáratokat csak áruszállítás, szemétszállítás használata esetén lehet igénybe venni.)
• A tornatermi bejáratért – testnevelő tanárok.
• A porta mellett lévő udvari bejárati kapu zárva tartásáért – a portás.
• A külső (kerítés) kapu zárva tartásáért – gondnok.

4.1.2.A tanítás rendje

óra	délelőtt	délután
0. óra	–	1430 – 1510
1. óra	745 – 830	1515 – 1555
2. óra	840 – 925	1600 – 1640
	(tízórai szünet)
3. óra	940 – 1025	1645 – 1725
4. óra	1035 – 1120	1730 – 1810
5. óra	1130 – 1215	1815 – 1855
	(ebédszünet)
6. óra	1235 – 1320	1900 – 1940
7. óra	1330 – 1415	1945 – 2025

Az elméleti és gyakorlati órák délelőtt 45 percesek, a délutáni tanítási órákon 40 percesek.

Az elméleti órák között legalább 10 perces (délutáni tanítás esetén 5 perces), a gyakorlati órák között, azok folyamatossága miatt – óraszámtól függően – 15 és 25 perc közötti a szünet.

A foglalkozások kezdetét mindenkor az órarend határozza meg.

A nyári termelési gyakorlatra külön munkarend vonatkozik.

Hiányzás esetén az ügyeletes igazgatóhelyettes feladata a helyettesítés megoldása, s a hiányzás jelentése az igazgatónak.

Tartós hiányzás esetén a szakszerű helyettesítés beosztását a munkaközösség-vezetők, a tanműhelyben a gyakorlati oktatásvezető végzi.

A helyettesítéseket úgy kell megoldani, hogy a Kollektív Szerződésben rögzített 280 órás túlóra határt senki se lépje át.

Az órarendet úgy kell elkészíteni, hogy lehetőleg megoldható legyen a szakszerű helyettesítés.

4.1.3.Tanári ügyelet szervezése szükség esetén a nevelési igazgató-helyettes feladata. A szorgalmi időszakban ügyeletre beosztott tanárok, szakoktatók az óraközi szünetek felügyeletét is ellátják.

4.1.4.Az oktatás osztálytermi rendszerben folyik. Az osztály szünetekben az osztályfőnök javaslatára, igazgatói engedéllyel tartózkodhat a teremben.

4.1.5.Az osztály és osztályfőnök anyagi felelősséggel tartozik az osztályterméért. A teremben okozott rongálást, lopást azonnal jelenteni kell az igazgatóságnak, hogy a károkozó személye kideríthető legyen. Szaktanteremben továbbra is csak a szaktanárral vagy engedélyével maradhat bent az osztály. A szaktanterem állapotáért az ott órát tartó pedagógusok a felelősök.

4.1.6.A tanítás befejezése után – általában – 14,15-től kezdődő foglalkozásokat, programokat mindenki látogathatja, ezek azonban az erre kijelölt termekben zajlanak.

4.1.7.A klub- és osztályrendezvények a hét utolsó munkanapján, esetleg a gyakorlati oktatás előtti napon tanári felügyelettel, igazgatói engedéllyel tarthatók.

4.1.8.Az iskolai könyvtár nyitva tartása: hétfőtől csütörtökig 11,00 és 16,00 óra között, pénteken 11,00 és 15,00 óra között.

Az onnan kölcsönzött könyvekért az iskola dolgozói és a tanulók teljes anyagi felelősséggel tartoznak.

4.1.9.Az iskola tornaterme az iskolai tömegsport, a sportköri foglalkozások befejezése után, külső szerveknek 22,00 óráig edzési célokra kiadható, ha az iskolai diáksportkör nem kívánja igénybe venni.

A tornatermet igénylőkkel szerződést kell kötni. A szerződésnek tartalmaznia kell a használattal kapcsolatos megállapodásokat, kártérítési felelősséget, valamint a bérleti díjakat az érvényben lévő rendeletek figyelembevételével. A szerződés a szerződő felek között felbontható.

Az iskola tömegszervezeti rendezvények céljaira időszakonként, előzetes megállapodás alapján egyes helyiségeit a kérelmezők rendelkezésére bocsátja.

4.1.10.Az iskola létesítményei és helyiségei

Az elméleti oktatás az A és B épület tantermeiben, a gyakorlati oktatás az iskolai tanműhelyben folyik. A tanműhelyek használati rendjét a tanműhely „Műszaki Ügyrendje” tartalmazza.

Az A és B épületek folyosóin vannak elhelyezve a tanulói öltözőszekrények. A testnevelés és a gyakorlati foglalkozásokon résztvevők számára külön öltöző és tisztálkodási lehetőség biztosított.

Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendjét a Házirend tartalmazza.

4.2.A belépés és bent tartózkodás rendje

Az iskolával jogviszonyban nem állók belépési és benntartózkodási rendjének részletes leírását az 1/2000–2001. számú igazgatói utasítás tartalmazza.

Az idegen belépőnek a portai dolgozó kitöltött „látogató cédulát” ad, melyet távozásakor a meglátogatott dolgozó igazoló aláírásával, s a távozás idejének beírásával a portán lead.

Az idegen látogatókat a kapuügyeletet ellátó tanuló kíséri a keresett alkalmazotthoz, tanulóhoz.

Ha a diákügyeleti idő letelte után érkezik látogató az iskolába, akkor az érintett iskolai alkalmazott köteles a portás telefonértesítésére vendége elé lemenni a bejárathoz. Amennyiben a keresett alkalmazott nem érhető el, úgy a látogatója a porta előtt várakozhat megérkezéséig.

A fentiek iskolai dolgozók – portások által ismert – hozzátartozóira nem vonatkoznak.

Az iskola helyiségeinek bérlői a bérleti szerződés megkötésekor kötelesek 2 példányban leadni a bérbe vett helyiséget használó személyek azonosítására alkalmas adatokat, amelyek egyik példányát a portán kell elhelyezni. A portai dolgozó jogosult a belépő személyazonosságát ellenőrzi.

4.3.A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái

4.3.1.Szakkörök

Az iskola a hagyományainak megfelelő (humán, természettudományos, technikai, környezetvédelmi, művészeti) szakköröket hirdet, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik.

A szakköri foglalkozásokra a szorgalmi időszak keretén belül lehet jelentkezni. A szakkörök indításáról és arról, hogy melyik szakköri foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető, a szakmai munkaközösség és a szülői munkaközösség véleményének meghallgatásával, az igazgató dönt.

A szakköri foglalkozások legkésőbb októberben kezdődnek és a szorgalmi időszak végéig tarthatnak.

A foglalkozások ideje: tanítási időn kívül

A foglalkozás időtartama: minimum heti 1 óra (45 perc)

4.3.2.Korrepetálások

Kötelező jelleggel indítható felzárkóztató matematika, német vagy angol, helyesírási és szükség szerint más tantárgyból korrepetálásokat a 9. osztályosok részére. Korrepetálásra járás kötelezőségét az osztályban tanító tanár határozza meg, a tanulók teljesítménye alapján. A tanár óradíját az iskolai költségvetésből kell fedezni.

4.3.3.Az iskolai könyvtár működése

A korszerű iskolai könyvtár szakszerűen elhelyezett és feltárt gyűjteményére épülő sokoldalú szolgáltatásával az iskola információs bázisaként, forrásközpontjaként működik, s lehetővé teszi a tanárok és tanulók számára, hogy ismereteiket bővítsék.

4.3.4.Az iskolai sportkör

A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekszünk arra, hogy a tanórán kívüli foglalkozásokon minél több tanuló vegyen részt. Az iskolai sportkör tevékenységét, a Diáksportkör Működési Szabályzata tartalmazza.

4.3.5.Iskolai Vöröskeresztes tevékenység

Iskolánkban nem szervezünk Vöröskeresztes alapszervezetet a fluktuáció miatt, de az összekötő tanáron keresztül rendszeres együttműködést tudunk kialakítania a kerületi Vöröskeresztes szervezettel.

Az együttműködésben segítséget kapunk az egészségnevelési munkánkhoz, egészségügyi tanfolyamok (pl. gépkocsivezetői vizsga) szervezésével, rászorulóknak nyújtott segélyekkel, élelmiszercsomag, kedvezményes ruhavásár akciókban való részvétellel. Támogatjuk a véradó mozgalmat tanári, valamint a 12–14. évfolyamba járó diákok önkéntes jelentkezése révén.

Segítséget adunk a kerületi VK. akciók eredményességének növelésében propaganda anyagok ismertetésével, résztvevők szervezésével.

A Vöröskeresztes összekötő tanár felderíti a segélyezésre szorulókat, az osztályfőnökök segítségével. Kapcsolatot tart az iskolaorvossal, szeptember hónapban az iskola elsősegélynyújtó felszerelését közösen átvizsgálják és a szükséges anyagok beszerzéséről, feltöltéséről intézkednek.

4.3.6.Tanulmányi kirándulások

A tanulmányi kirándulások az oktató-nevelő munka szerves kiegészítői.

Lehetőséget adnak a jó osztályközösség kialakítására, de hazánk tájainak megismerésére, s a szakmai ismeret bővítésére is. A kirándulás időtartama legfeljebb 2 nap, amelyben egy faipari üzem vagy szakmához, tananyaghoz kapcsolódó kiállítás meglátogatását kell beiktatni.

Időpontja: az első három évfolyamnál májusban, negyedik évfolyamnál szeptemberben az igazgató által kijelölt napokon.

A költségeket előtakarékossággal próbálják megoldani az osztályok. A szociális rászorultakat az iskolai segélyalapból kell hozzásegíteni, hogy a kiránduláson részt vehessenek.

A kirándulás teljes programját a szülőkkel írásban ismertetni kell, amelynek tudomásulvételét aláírásukkal igazolják.

A kirándulástervezetet, amely tartalmazza a kirándulás útvonalát, az indulás és érkezés helyét, időpontját, a szálláshely címét, a résztvevők névsorát, címét; telefonszámát, a kísérő tanárok nevét, az indulás előtt egy héttel az igazgatóságnak (a nevelési igazgatóhelyettesnek) kell be adni.

Kísérő tanárok általában: az osztályfőnök és a társosztályfőnök. Akadályoztatás esetén az igazgatósággal egyeztetve más tanár is kijelölhető. 20 tanulóra 1 kísérőtanárt kell számítani.

4.3.7.Üzemlátogatás

Helyét és időpontját a szakmai igazgatóhelyettes jelöli ki, de a szaktanár is kezdeményezheti a tananyagot életszerűvé tevő szakmai kirándulást. Az üzemlátogatás előtt a szaktanárnak ismertetni kell a megfigyelés szempontjait.

4.3.8.Színház-, mozi-, múzeumlátogatás

Az esztétikai nevelést segítő előadások, kiállítások segítségével a tananyag élményszerűbbé tehető. A közös látogatások lehetőséget adhatnak a viselkedési normák elsajátíttatására.

4.3.9.Tanulmányi versenyek

Ezen versenyek célja a tanulók tantárgyi, szakmai érdeklődésének fokozása, aktivitásuk, képességük kibontakoztatása. A versenyek lehetnek házi-, helyi, területi és országos versenyek.

A háziversenyek lehetnek tantárgyi vagy egyes tantárgyhoz kapcsolódó –készségfelmérők (pl. rajzverseny, szavalóverseny).

Az országos versenyeken a központi előírásoknak megfelelően kell eljárni. A versenyeken való részvételre a tanulók nem kötelezhetők. A versenyzők a tanulmányi verseny napján mentesülnek a tanítási órákon való részvétel alól.

4.4.A felnőttoktatás formái

Az iskolában az Alapító okirattal összhangban álló, bármely formájú felnőttoktatás szervezhető.

A tanév során indítandó felnőttoktatást a jogszabályokkal, a fenntartó határozataival, valamint a használók (a képzésre beiratkozók) igényeivel összhangban az igazgató állapítja meg. Ez lehet levelező oktatás, esti tagozatos képzés, távoktatás, szakmai vizsgáztatás, rövid képzési idejű tanfolyam. A képzések tandíjait a gazdasági igazgatóhelyettes állapítja meg.

Az iskola más szervezettel (pl. Magyar Bútor- és Faipari Szövetség) közösen is indíthat – költségtérítéses alapon – szakmai képzést, együttműködési megállapodás vagy más formában szabályozott módon.

A felnőtt-tagozat működését részletesen a Működési rendje szabályozza.

4.5.A tanulók jutalmazásának elvei

Azt a tanulót, aki kiemelkedő tanulmányi eredményével és gyakorlati munkavégzésével, szorgalmával, jó magaviseletével vagy sport- és egyéb versenyeken elért eredményével az iskola hírét, tekintélyét öregbíti, az iskola rendkívüli jutalomban részesítheti.

4.5.1.A jutalmazás fokozatai:

I. osztályfőnöki, tanári, szakoktatói dicséret szóban és írásban

II. gyakorlati oktatásvezetői dicséret szóban és írásban,

III. igazgatói dicséret írásban,

IV. nevelőtestületi dicséret.

Az utóbbi két esetben adott dicséreteket az igazgató a közösség előtt, írásban adja át a tanulónak. Az élenjáró egyéni teljesítmények könyvjutalommal, tárgyjutalommal, jutalomüdüléssel is elismerhetők.

A tanulmányi versenyek budapesti és országos döntőjében kiemelkedő eredményt elért tanulóknak a pedagógusok és az iskola tanulói jelenlétében az igazgató adja át az elismeréseket, jutalmakat.

4.5.2.Az elismerések odaítélését kezdeményezheti:

• a nevelőtestület bármely tagja;
• a nevelőtestület;
• a diákönkormányzat;
• az iskolaszék tagjai.

4.6.Az ösztöndíj odaítélésének módja

Az ösztöndíj odaítélésének és kifizetésének módját részletesen az iskolai Házirend tartalmazza.

Az ösztöndíjak odaítéléséről a tantestületnek és diákönkormányzatnak véleményezési és javaslati joga van.

Az iskola tanulói tanulmányi ösztöndíjban részesülhetnek a félévi és év végi bizonyítványuk alapján a Házirendben rögzített módon.

4.6.1.Az ösztöndíj elnyerésének feltétele még:

• ne legyen fegyelmi büntetése;
• magatartása jó vagy példás legyen;
• maximum 2 igazolatlan óra lehetséges félévenként.

Az ösztöndíjat a félévi eredmények alapján minden évben február 28-ig, az év végi eredmények alapján pedig a következő tanévben, szeptember 30-ig fizetjük ki, az iskolával tanulói jogviszonyban álló diákoknak.

A 9. évfolyamos tanulók csak a első tanév második félévében kaphatnak ösztöndíjat.

4.7.Szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei

Nehéz anyagi helyzetbe kerülő tanuló egy tanítási évben két alkalommal fordulhat a Diákszociális Alaphoz rendkívüli segélyért.

4.7.1.A kérelmezés módja:

Egy tanévben két alkalommal – szeptember és május hónapban – lehet a Diákszociális Alapból segélyt kérni.

Ideje:

szeptember 1-jétől 10-éig;
május 1-jétől 10-éig.

Módja:

Az osztályfőnöktől kell kérni adatlapot, melyet kitöltve, egy kérelemmel kiegészítve kell az osztályfőnöknek visszahozni.

Az osztályfőnök eljuttatja a kérvényt véleményezéssel együtt és adatlapot (szeptember 10-ig és május 10-ig) a nevelési igazgató-helyetteshez vagy az ifjúságvédelmi felelőshöz.

4.7.2.Korlátozó tényezők:

• egy évben ugyan két alkalommal lesz segélyosztás, de egy tanuló csak egyszer részesülhet;
• rendkívüli esetben el lehet térni ettől a szabálytól;
• segélyben nem részesülhet az a tanuló aki:
  • komolyabb fegyelmi vétséget követ el,
  • igazolatlan órái miatt osztályozó vizsgát köteles tenni.

A Diákszociális Alap Szabályzata részletesen tartalmazza a működési rendjét.

4.8.Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

• az a tanuló, aki a Házirenddel, iskolai munkarenddel kapcsolatos kötelezettségeit szándékosan megszegi, fegyelmező intézkedésben részesülhet;
• a fegyelmező intézkedés a fegyelmi büntetést megelőző eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát;
• a tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható:
  • szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés,
  • írásbeli intés;
• fegyelmező intézkedések köréből figyelmeztetést a nevelőtestület minden tagja adhat, ez történhet szóban vagy írásban;
• az írásbeli figyelmeztetést a tanuló ellenőrző könyvébe és a naplóba be kell írni;
• A fegyelmező intézkedéseket és a hozzájuk rendelhető következményeket a Házirend rögzíti;
• ha a tanuló iskolai kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegi, akkor fegyelmi eljárást kell kezdeményezni ellene;
• a fegyelmi eljárás szabályait jogszabály tartalmazza az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 76–77. §-a, és a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről.

4.9.A mulasztás igazolása

A szülő legfeljebb 3 nap távollétet igazolhat egy tanév során, lehetőleg előzetes bejelentés alapján. Előzetesen az osztályfőnök legfeljebb 3 napos távollétet engedélyezhet, ennél hosszabb idejű mulasztásra csak az igazgató adhat engedélyt.

Három napon túli betegséget csak orvos igazolhat. Betegség esetén az iskolát telefonon vagy távirati úton értesítenie kell a szülőnek a távolmaradás okáról.

A hiányzást 8 napon belül kell igazolni.

4.10.A tanulószobába, kollégiumba való felvétel rendje

• Az iskola önálló kollégiummal nem rendelkezik, ezért vidéki tanulóink elhelyezése lehetőleg kerületi kollégiumban történik.
• A tanulók felvételéről nem az iskola dönt, csak közvetít a tanuló és a kollégium vezetősége között.
• A tanulószobai felvétel önkéntes jelentkezés alapján történik.

4.11.Térítési díj, tandíj fizetésére vonatkozó rendelkezések

Az iskolával tanulói jogviszonyban álló, iskolarendszerű képzésben résztvevő tanulók közül, a mindenkori törvényi előírásban foglaltaknak megfelelően (2004. CXXXV. törvény 3. számú mellékletének 20. d) pontja szerint) a 2005–2006-os tanévtől kezdve a 2. szakképzés csak a sajátos nevelési igényű, hátrányos helyzetű tanulóknak ingyenes, a már szakmával rendelkező és a 23. életévét betöltött tanulóknak tandíjat kell fizetniük.

4.11.1.A tandíjfizetési kötelezettségről a felvételkor, illetve a beiratkozáskor vagy az azokról szóló értesítés keretében az iskola a tanulót értesíti, feltüntetve a tandíj mértékét, a fizetés módját, illetve az azzal kapcsolatos egyéb tudnivalókat.

4.11.2.A tandíj összegét az igazgató állapítja meg törvényi előírásban foglaltaknak megfelelően a gazdasági vezető előterjesztése alapján, legkésőbb a tanév kezdete előtt 30 nappal.

4.11.3.A tandíj mértékének egyedi és egyszeri méltányossági alapon való mérséklése iránt az igazgatóhoz kellő indoklással ellátott kérvény nyújtható be augusztus 15-éig, amiről az igazgató szeptember 1-jéig döntést hoz. A döntés előkészítésében részt vesznek: az illetékes igazgatóhelyettes; ifjúságvédelmi felelős; diákönkormányzat vezetője; gazdasági vezető. A döntés ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül az iskolaszékhez lehet fellebbezni.

4.11.4.A 4.11.3. pontban foglaltaknak megfelelően fizetési haladék is kérvényezhető, de csak a teljes tandíját kifizetett tanuló osztályozható, illetve vizsgáztatható.

4.11.5.A tandíj befizetését a gazdasági iroda igazolja, a tandíjköteles tanulók listája alapján. Az ebből vagy ennek hiányából adódó feladatokat az osztályfőnök végzi, a tanügy-igazgatási előadó koordinálása alapján, illetve készíti elő és terjeszti fel aláírásra az arra illetékesnek.

4.11.6.Azt a tandíjköteles tanulót, aki éves tandíjának legalább 50%-át a tanév 30. napjáig nem fizeti be, illetve aki éves tandíjának teljes összegét március 1-jéig nem fizeti be, a tanulók sorából 15 napon belül törölni kell (erre az igazgató jogosult, az illetékes tanügy-igazgatási előadó és az osztályfőnök előterjesztése alapján).

4.12.A tanulók véleménynyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

4.12.1.A tanuló kérdésével, véleményével, panaszával, javaslatával fordulhat az iskola belső jogorvoslati fórumaihoz, úgymint:

• osztályfőnökéhez,
• az iskolavezetés tagjaihoz,
• a DÖNT-höz,
• a DMS-tanárhoz alkalomszerűen,
• az iskolaorvoshoz, az iskolapszichológushoz, ifjúságvédelmi felelősökhöz – fogadóórák és rendelési idő alatt.
  (Nevüket és elérhetőségüket a tanév kezdetén szeptember 15-éig hozzuk nyilvánosságra a hivatalos hirdetőtáblán.)
• írásbeli megkeresés esetén a tanuló – a titkárságon leadott levelére – 15 napon belül érdemleges választ kap.

4.12.2.A véleménynyilvánítás hivatalos fórumai:

• igazgatói fogadó óra,
• az osztályfőnöki óra,
• DÖNT gyűlés,
• diákközgyűlés.

A véleménynyilvánításkor mindig ügyelni kell mások emberi jogainak, méltóságának tiszteletben tartására.

4.13.A mindennapos testedzés formái

Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a diáksportkör működésének támogatásával biztosítja.

Az iskola lehetősége szerint biztosítja, hogy őszi és tavaszi időszakban a sportudvar, téli időszakban a tornaterem – testnevelő tanár felügyelete mellett – a tanulók rendelkezésére álljon, délutánonként legalább egy órás időtartamban a testnevelő tanárok által összeállított program szerint.

4.14.Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

4.14.1.Iskolai ünnepélyt tartunk:

• a tanév nyitásakor és zárásakor;
• ballagáskor;
• 1848. március 15-e évfordulóján;
• 1956. október 23-a évfordulóján;
• 1849. október 6-a évfordulóján iskolagyűlés keretén belül;
• megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól iskolagyűlés keretén belül: február 25.;
• megemlékezés a Holocaust áldozatairól – iskolagyűlés keretén belül: április 16.

4.14.2.Egyéb rendezvényeink:

• A 12. évfolyamosok bálja – szalagavató-bál;
• végzősök vizsgamunka kiállítása;
• „Mesterségek dicsérete” szavalóversenyt szervezünk.

4.14.3.Tanulmányi versenyek, vetélkedők:

• Háziversenyeket szervezünk különböző tantárgyakból;
• felkészítjük tanulóinkat a kerületi, budapesti, országos tanulmányi versenyekre.

A versenyeken eredményesen szereplő tanulóinkat és felkészítő pedagógusainkat, lehetőségeinkhez képest megjutalmazzuk.

4.14.4.Iskolai kulturális rendezvények:

• A szakmával kapcsolatos, ill. egyéb kiállításokat szervezünk, ezen kiállítások megrendezését segítve iskolai Házi Múzeumot hozunk létre;
• iskolarádiót működtetünk információ adása, hírszolgáltatás és szórakoztatás céljából (igény esetén);
• iskolaújságot szerkesztünk hírszolgáltatás és szórakoztatás céljából (igény esetén);
• a Diákönkormányzat kérésétől függően „Kozma Napokat” tartunk;
• gólyatábort szervezünk leendő 9. évfolyamos tanulóink részére;
• támogatjuk az öntevékeny diákkörök működését, s lehetőséget adunk számukra bemutatkozásra, kiállítások, előadások megrendezésével;
• filmklubot működtetünk, ahol az érdeklődő diákok, szaktanárok segítségével megismerkedhetnek a filmművészet klasszikusaival, s tananyaghoz kapcsolódó ismeretterjesztő és kötelező olvasmányokból készült filmekkel (igény esetén);
• színház-, mozi- és múzeumlátogatásokat szervezünk;
• kapcsolattartás testvér-, illetve külföldi iskolákkal.

4.14.5.Sportversenyek, sportolási lehetőségek:

• Támogatjuk a diáksportkör szakosztályainak tevékenységét;
• lehetőséget adunk minden külső versenyen való részvételre;
• téli időszakban iskolai sítábor szervezésével gondoskodunk arról, hogy a tanulók ezen téli sporttevékenységet elsajátítsák, illetve gyakorolhassák;
• alkalmat biztosítunk tanulóinknak szervezett uszodalátogatásokkal az úszásnemek megtanulására.

4.14.6.A hagyományápolás külsőségei:

• a Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola címerének (jelvényének) leírása;
• az iskola zászlója;
• az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete:
  lányok: sötét színű szövet alj, fehér blúz,
  fiúk: sötét színű szövet nadrág, fehér ing, nyakkendő;
• az iskola hagyományos sportöltözéke:
  sportnadrág (fiúknál a fekete is megengedett), sort, s az évfolyamnak megfelelő színű pólóing vagy atléta – Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola felirattal, s csak tornateremben használt tornacipő.

4.15.A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

4.15.1.A belső ellenőrzés fogalma

A belső ellenőrzés ténymegállapító és értékelő tevékenység. Folyamata az értékelés alapjául szolgáló adatok megállapításával kezdődik és a különböző normák megtartásának vizsgálatával folytatódik. Az ellenőrzés szolgáltatja a vezetők számára a szükséges információkat a normák végrehajtási módjáról és hatékonyságáról.

4.15.2.A belső ellenőrzés célja

A belső ellenőrzés célja az intézményi feladatellátás és gazdálkodás területén az, hogy:

• biztosítsa az intézmény felelős vezetője számára a megfelelő mennyiségű és mélységű információt az intézményben folyó oktató- és nevelőmunka tartalmáról, annak színvonaláról;
• segítse a vezetői működés és irányítás hatékonyságát, az intézmény gazdaságos működését, valamint a vezető döntéseinek előkészítését és a döntések egységes, teljes körű végrehajtását;
• az esetleges szabálytalanságok, hiányosságok, lazaságok feltárásával segítse elő az intézmény törvényes működését;
• biztosítsa a pénz- és egyéb eszközgazdálkodással, valamint az elszámolásokkal kapcsolatos kötelező előírások betartását.

4.15.3.A belső ellenőrzés írásbeli dokumentálása

Az ellenőrzés megállapításainak írásba foglalása:

Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során tett megállapításairól összegző írásbeli jelentést készít, melynek tartalmaznia kell:

• az ellenőrzés fontosabb adatait;
• az ellenőrzési programban meghatározott módon, az ellenőrzési feladatok szerinti tagolásban az ellenőr megállapításait és értékelését, az esetleges felelősök megjelölésével;
• az ellenőrzést végző aláírását, a jegyzőkönyv ismertetésével kapcsolatos záradékot.

4.15.4.Minden vezető beosztású dolgozó az iskola Szervezeti és működési szabályzat „Belső Ellenőrzési Szabályzata” alapján ellenőrzési kötelezettséggel rendelkezik.

Feladata az alárendeltségében lévő, ellenőrzésre kötelezett dolgozók ezen tevékenységének figyelemmel kísérése.

A belső ellenőrzés rendjét az iskola Belső Ellenőrzési Szabályzata tartalmazza.

A pedagógiai vonatkozású ellenőrzési ütemtervet minden év szeptember 1-jéig, a gazdasági vonatkozásút január 1-jéig kell az igazgatóhelyetteseknek elkészíteni és az igazgatónak benyújtani.

4.16.A könyvtár működése

4.16.1.A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai

Az iskolai oktató-nevelő munkát támogatják, segítik, kiegészítik, gazdagítják a könyvtár és stúdió szolgáltatásai.

4.16.2.A könyvtár feladata

A korszerű iskolai könyvtár szakszerűen elhelyezett és gyűjteményére épülő, sokoldalú szolgáltatásával az iskola információs bázisaként, forrásközpontjaként működik.

Az iskola szerves részeként saját eszközeivel, munkaformáival tevékenyen járul hozzá az iskola oktatási-nevelési feladataihoz.

Szellemi bázisként, illetve a könyvtári rendszer nyújtotta lehetőségek felhasználásával, szakszerűen fejlesztett, feltárt gyűjteményére támaszkodva az iskola diákjainak és nevelőtestületének rendelkezésére áll.

4.16.3.Nyitvatartási, kölcsönzési idő: hétfő–csütörtök: 11,00 és 16,00 óra között, péntek: 11,00 és 15,00 óra között.

A könyvtárhasználók: az iskola minden dolgozója és tanulója. Beiratkozás az első kölcsönzés alkalmával, az adatok felvétele során történik. Az adatok módosulásáról tájékoztatni kell a könyvtárost a visszahozás, illetve újabb kölcsönzés alkalmával.

A kölcsönzési idő – a tartós tankönyvek kivételével – 3 hét, kötelező olvasmányok esetén 4 hét. Egy tanulónál egyidejűleg csak 5 könyvtári könyv lehet. A tanuló addig nem kölcsönözhet új könyvet, a könyvtári szolgáltatásokat nem veheti igénybe, amíg a lejárt kölcsönzési idejű könyvet vissza nem hozza.

A tartós tankönyvek leadásának leadási határideje: a tanév vége előtti hét. Az a tanuló, aki tartós tankönyv tartozását nem rendezi, a következő tanévben nem igényelheti ezt a szolgáltatást.

A pótvizsgára készülő tanulók külön engedéllyel nyári szünetre is kölcsönözhetnek könyveket.

A könyvtár használata ingyenes, de a kölcsönzött könyvekért a tanulók teljes anyagi felelősséggel tartoznak. A beiratkozás az adatok felvételével és a kölcsönzés rendjének tudomásul vételével történik. Az adatok hitelességét valamint a kölcsönzési rend elfogadását a tanuló aláírásával hitelesíti.

A könyvtáros a kölcsönzési idő lejárta után a késők listáját havonta felteszi az iskolai hálózatra.

A Gyűjtőköri szabályzatot az 1. számú. melléklet tartalmazza, melyet a könyvtárban a folyóiratokat tartalmazó polc mellett, a bejárattal szemben ki kell függeszteni.

4.16.4.A tankönyvkölcsönzés szabályai

Tankönyvet egy tanítási évre lehet kölcsönözni. A tanítás vége előtt kell azokat a könyvtárba visszavinni. Amíg a tanuló nem viszi vissza a tankönyvet, addig nem kölcsönözhet másik könyvet.

Külön engedéllyel a nyári szünetre is a tanulónál maradhat a tankönyv.

4.16.5.Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei

A könyvtártól tankönyvet megvásárolni nem lehet. Kölcsönzött tankönyv elvesztése esetén a könyvtári könyv elvesztése esetén szokásos kártérítés történik.

4.17.Tankönyvrendelés, tankönyvellátás, és tankönyvtámogatás

4.17.1.A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás és tankönyvrendelés rendje

Az iskola minden év november 15-éig felméri, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni, hány könyvre van szükség a tanulószobai foglalkozásokon. E felmérés során tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. §-ának (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig végezzük el.

Az iskola a fent meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:

• a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;
• ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt;
• tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás,
• egyedülálló szülő esetén a szülő nyilatkozata;
• a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye;
• rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat.

A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt.

Az iskola hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit.

Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a közoktatásról szóló törvény 2. számú melléklete alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel.

Az iskola minden év február 15-éig elkészíti a tankönyvrendelését. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést úgy készíti el az iskola, hogy minden tanulója részére biztosítja a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.

A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskola tájékoztatja a szülőket. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.

Az iskola legkésőbb június 10-éig közzé teszi azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.

Az iskola igazgatója kijelöli és megbízza a tankönyvfelelőst, a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt, aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában.

4.17.2.A tankönyvtámogatás elosztásának rendje

4.17.2.1.A tankönyvtámogatás aktuálisan rendelkezésre bocsátott összegének tanulók közötti elosztását a – folytonosan változó – jogi keretek betartásával kell megvalósítani.

4.17.2.2.A tankönyvtámogatás szétosztásánál az alábbi kategóriák különülnek el:

• ingyenes tankönyvellátás;
• emelt összegű tankönyvtámogatás;
• tankönyvtámogatás.

4.17.2.3.Ingyenes tankönyvellátás illeti meg azokat:

• akik számára ezt jogszabály írja elő.

4.17.2.4.Ingyenes tankönyvellátás adható azoknak:

• akik számára ezt, az erre irányuló kérelem és osztályfőnöki javaslat alapján, az aktuálisan rendelkezésre álló összeg figyelembevételével, a területért felelős igazgatóhelyettesből és az ifjúságvédelmi felelősökből álló bizottság szótöbbséggel megállapítja.

4.17.2.5.Az emelt összegű tankönyvtámogatás összegét az osztályfőnöki javaslat alapján, az aktuálisan rendelkezésre álló összeg figyelembevételével, a területért felelős igazgatóhelyettesből és az ifjúságvédelmi felelősökből álló bizottság szótöbbséggel állapítja meg.

4.17.2.6.Az aktuálisan rendelkezésre álló összeg függvényében, tankönyvtámogatás illet meg minden tankönyvet vásárló nappali tagozatos, tandíjmentes diákot, az általa vásárolt tankönyvek árának arányában, amennyiben az ingyenes tankönyvellátás és az emelt összegű tankönyvtámogatás kiosztása után erre még marad pénz.

4.17.2.7.A szociális kérelem alapján megítélhető ingyenes tankönyvellátásra, az emelt összegű tankönyvtámogatásra valamint a tankönyvtámogatásra fordítható összegek arányáról, az igények és a rendelkezésre álló keretek függvényében, a területért felelős igazgatóhelyettesből és az ifjúságvédelmi felelősökből álló bizottság javaslata alapján a nevelőtestület dönt.

4.18.Intézményi védő, óvó előírások

4.18.1.A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

Iskolánk faipari szakközépiskola lévén a tanulók csak speciális orvosi alkalmassági vizsga után kerülhetnek intézményünkbe.

Az ellátás rendje:

• tanévenként meghatározott időpontban, heti egy alkalommal iskolaorvos és védőnő áll a tanulók rendelkezésére;
• az általánosítható tapasztalatokról tanévenként tájékoztatják az iskolavezetést;
• az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslatokat az iskola lehetőségei függvényében megvalósítja;
• az iskolaorvos és a védőnő éves munkaterv alapján az alábbi szűrővizsgálatokat végzi el:
• időarányosan pályaalkalmassági vizsgálatokat végeznek (10-11-12. évfolyamon);
• a 12. évfolyamosok Mantoux szűrése, BCG oltása;
• a 12. évfolyamosok ernyőkép szűrése;
• testnevelési felmentések, besorolások;
• egészségügyi szempontból veszélyeztetettek gondozása;
• iskolai sportorvosi feladatok ellátása.

Fentieken kívül hetente két illetve három alkalommal betegambulanciát, s igény szerint egészségügyi előadásokat tart az iskolaorvosa asszisztense. Az iskolaorvos rendelési ideje: szerda 8,30 órától 12,30 óráig tart.

Kéthetes időközönként iskolapszichológus segít a tanulók lelki problémáinak megoldásában:

• az iskolapszichológus előadásokkal és szakmai tanácsokkal segíti az osztályfőnökök munkáját;
• az iskolapszichológus rendelési ideje: csütörtökönként 14,30–16,00 óra között.

4.18.2.A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és az egyes rendelkezések végrehajtására kiadott 5/1993. (XII.26.) MüM. rendelet alapján az egészséget nem veszélyeztethető és biztonságos munkavégzés követelményeinek meghatározása céljából az iskola igazgatója 2001. január elsején az azóta is hatályos Munkavédelmi Szabályzatot (a továbbiakban: MvSz) adta ki.

Kiadásának többek között célja: a gyermek és tanuló balesetek megelőzése.

Az MvSz rendelkezéseinek betartása a szakközépiskola minden vezetőjére, dolgozójára, tanulójára, valamint – az elvárhatóság mértékéig – mindazokra, akik a szakközépiskola területén tartózkodnak kötelező, megszegése a cselekmény súlyától függően szankcionálást vonhat maga után.

Baleset esetén minden munkavállaló és tanuló köteles a tőle elvárható módon a sérültnek elsősegélyt nyújtani és értesíteni a közvetlen munkahelyi vezetőjét, illetve tanárát.

Ha a sérült járóképes, de orvosi ellátásra szorul, kísérő felügyelet mellett orvosi rendelőbe kell küldeni.

4.18.2.1.Balesetek bejelentése, nyilvántartása, kivizsgálása

Baleset: Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt következett be, és sérülést, mérgezést, vagy más testi, lelki egészségkárosodást, illetve halált okoz.

A nevelési-oktatási intézmény – a jogszabályban meghatározottak szerint – kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettségeket, és a balesetről készített jegyzőkönyvet megküldi a fenntartónak.

A tanuló- és gyermekbaleset esetén a baleseti jegyzőkönyvet („A.Tü.1020/B/új”) kell kitölteni, ha a tanulót a nevelési-oktatási intézményben – de nem a szakképzésben folyó gyakorlati képzés során – 3 napon túl gyógyuló baleset érte.

A gyakorlati képzés alatt történő baleseteknél munkabaleseti jegyzőkönyv űrlapot kell kitölteni (melléklet).

A tanuló, ill. gyermekbaleseti jegyzőkönyvet legalább 3 példányban kell készíteni, amelyből elkészültekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hó 8. napjáig 1 példányt át kell adni a tanulónak (kiskorú esetén a szülőnek) és legalább 1 példányt meg kell küldeni a fenntartónak. További 1 példány, a baleset esetleges egyéb dokumentumaival együtt a nevelési-oktatási intézmény baleseti nyilvántartó lapjának („A.Tü.1020/B/új”) a mellékletét képezi

A tanuló baleseti nyilvántartását az iskolatitkár végzi.

A szakközépiskola köteles gondoskodni arról, hogy a baleset helyszíne érintetlen maradjon a vizsgálatot végzők megérkeztéig, kivéve az élet és vagyonmentés eseteit.

4.18.3.A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők

Rendkívüli eseményről, fenyegető telefonhívásról (vagy egyéb formájú üzenetről) az azt tapasztaló dolgozó) haladéktalanul köteles tájékoztatni az iskola ügyeletes vezetőjét.

Az iskola ügyeletes vezetője azonnal dönt az intézkedés tényéről, menetéről, sürgősségéről, esetleg az információ alapján a bombariadó elrendeléséről. Erre vonatkozó egyértelmű fenyegetés esetén a bombariadó elrendelése kötelező.

A bombariadó elrendelésekor haladéktalanul:

• értesíteni kell a kerületi rendőrkapitányságot;
• tájékoztatni kell az iskolatitkárt, a portást, az iskolavezetőség jelen levő tagjait, a gondnokot, a tanműhely ügyeletes vezetőjét.

Rendkívüli esemény, bombariadó esetén minden vezető beosztású dolgozó addigi munkáját abbahagyva a szükségintézkedések végrehajtására tér át (kivéve, ha pedagógus minőségben rábízott tanulókkal foglalkozik. Ez esetben szolgálatban lévő pedagógusnak minősül és az ezekre vonatkozó rendelkezés hatálya alá tartozik).

A szükségintézkedések végrehajtását az iskola ügyeletes vezetője irányítja, kivéve ha nála beosztásban magasabb vezető tartózkodik az intézményben és az tőle az iskola vezetését átveszi.

Rendkívüli esemény, bombariadó esetén az iskola szervezeti struktúrája szerinti hierarchiának megfelelő irányt betartva a szóbeli utasításokat mindenki köteles végrehajtani.

A riadó elrendelését követően a szolgálati viszonyból kilépni, még a munkaidő vagy beosztás lejárta esetén is csak akkor lehet, ha erre az iskola vezetője engedélyt ad. A fenyegetést észlelő dolgozó a rendőrségi jegyzőkönyv elkészülte előtt a szolgálatból nem léphet ki, abban az esetben sem, hogyha munkaideje lejárt volna.

A rendőrség értesítésekor a tőlük kapott utasítás alapján az iskola kiürítését az iskola vezetője (távolléte esetén az ügyeletes igazgató-helyettes) rendeli el, lehetőleg az iskolarádió útján.

A kiürítés rendjét és szabályait az utasítás kiadásával együtt közölni kell:

• a tanulók rendezett osztálykeretben mozognak az órát tartó – szünet esetén a következő órát tartó – tanár vezetésével;
• a tanulók táskájukat, csomagjaikat és értéktárgyaikat a kiürítés során magukkal viszik, a testnevelésen lévők gyorsan átöltöznek, a műhelyben lévők az időjárásnak megfelelően felsőruhát vesznek fel;
• a kiürítés közben az osztályok a folyosói szekrényeket kinyitják, a benne lévő értéktárgyakat tulajdonosaik magukkal viszik;
• a kiürítés a tűzriadó tervben megjelölt útvonalat követi, ha csak az iskola vezetője más utasítást nem ad;
• az iskolát elhagyó tanárok a náluk lévő iskolai kulcsukat a portán leadni kötelesek;
• az iskolán kívül a tanulók az őket vezető tanár által megjelölt területen belül kell hogy maradjanak, azt csak a tanár engedélyével hagyhatják el.

Amennyiben már legalább három tanítási óra a riadó elrendelésekor meg lett tartva, az iskola vezetője dönthet úgy, hogy a délelőtt vagy délutáni tanítás további órái elmaradnak.

A rendőrség megérkezését követően az iskola vezetője az ő utasításaiknak megfelelően köteles eljárni.

Rendkívüli esemény, bombariadó elrendelését követően ezen utasításban foglaltak betartása a kötelező, az iskola minden egyéb belső szabályzatában foglaltakkal való ütközés esetén.

4.18.4.Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje

Katasztrófa és polgári védelmi szempontból jelentős veszélyforrás a tanműhely és a porkamra. A tűz és porrobbanás megelőzésére vonatkozó előírásokat a tűzvédelmi szabályzat tartalmazza.

4.18.4.1.Tűzvédelmi tevékenység

A hatályos jogszabályok szerinti tűzvédelmi szabályzatot kell készíteni, ki kell adni és hatályba kell léptetni.

A szabályzatot naprakész állapotban kell tartani és a tanulókkal, munkavállalókkal ismertetni kell. Ennek megtörténtét, illetve a tűzvédelmi oktatás tényét oktatási naplóban kell rögzíteni. Külső munkavállalókkal a szabályzat rájuk vonatkozó részét kell ismertetni és ennek megtörténtét dokumentálni célszerű.

4.18.4.1.1.A tűzvédelmi szabályzat tartalmazza:

• A tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait, kötelezettségeit;
• A tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére, valamint finanszírozására vonatkozó szabályokat;
• A veszélyességi övezetek, szabadterek, a helyiségek, illetőleg a tűzszakaszok, az építmények, a létesítmények tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat;
• Az alaklomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározását, illetve az előzetes egyeztetésre jogosult személyek felsorolását;
• A tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket;
• A munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait;
• A létesítményi tűzoltóság működésének, szolgálatellátásának, tagjai díjazásának szabályait;
• A tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat.

Művelődési, oktatási intézményként tűzriadó tervet kell készíttetni megfelelő szakirányú végzettségű szakemberrel.

4.18.4.1.2.A tűzriadó terv tartalmazza:

• A tűzjelzés módját;
• A riasztás rendjét, a tűzoltóság, valamint a létesítményben tartózkodók menekítési módját;
• A munkavállalók, vendégek, ügyfelek és más külső személyek tennivalóit tűz esetén;
• A főbb veszélyforrások megnevezését, a vonatkozó védekezési szabályok, tennivalók felsorolását;
• A létesítmény helyszínrajzát, a szintenkénti alaprajzokat, a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések, kapcsolók, vízszerzési helyek megjelölésével.

A tervben foglaltak végrehajtását a tűzvédelmi szabályzatban meghatározott időközökben gyakoroltatni kell. A gyakorlat eredményét írásban kell rögzíteni.

4.19.Egyéb kérdések

4.19.1.A nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályai

Az iskolában sem politikai, sem kereskedelmi célú reklámtevékenység nem folytatható.

Az iskolában folyó oktatás, illetve képzés profiljába tartozó termékek vagy szolgáltatások ismertetése nem minősülnek reklámnak. Ilyen ismertetők tanulók által is látogatóható helyen való elhelyezéséhez igazgatói engedély szükséges.

A kormányzat, oktatási kormányzat és háttérintézményei, a fenntartó és intézményei, az állami hatóságok közleményei és hirdetései nem minősülnek reklámnak akkor sem, ha azok felületének bizonyos hányadán kereskedelmi reklámot helyeztek el. Az ilyen eredetű információhordozók kihelyezésének szándékáról tájékoztatni kell az igazgatót, s a kihelyezés, illetve nyilvánosságra hozatal csak vele egyetértésben hajtható végre (pl. a kifüggesztés helyére vonatkozóan).

4.19.2.A kereset-kiegészítés feltételei

Részletesen kifejtve a Kollektív Szerződésben szerepel.

4.19.3.A közalkalmazottak minősítése

4.19.3.1.A Kjt. 40. §-a értelmében minden közalkalmazottat minősíteni kell.

A minősítés szabályait a 2008. évi LXI. törvény 10. §-a tartalmazza. A minősítés menetét pedig az iskolai IMIP írja le.

4.19.3.2.A közalkalmazottat a minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani:

1. 80–100%: kiválóan alkalmas,
2. 60–79%: alkalmas,
3. 30–59%: kevéssé alkalmas,
4. 30% alatt: alkalmatlan.

4.19.4.Kéthavi tanítási időkeret.
(1993. évi LXXIX. tv. 1. sz. melléklet
Harmadik rész II. 6. pont és 138/1992. (X. 8.) 7. § 1. bek.)

„…A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját – a munkaidőkeretre vonatkozó rendelkezések (Mt. 118/A. §) alapul vételével – oly módon kell megszervezni, hogy a pedagógus a heti kötelező óraszáma egy tanítási évre jutó időkeretét teljesíteni tudja. Ehhez a munkáltató a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját kéthavi tanítási időkeret kialakításával szervezi meg. A tanítási időkeretet a következők szerint kell megállapítani: a két hónapra jutó tanítási napok számát meg kell szorozni a pedagógus-munkakörre megállapított heti kötelező óraszám egyötödével. A tanítási időkeretet az adott tanítási napra tervezett órák számának megfelelően csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után, amely az Mt. 151. §-ának (2) bekezdése megjelölt távollét napjaira, a keresőképtelenség időtartamára esik. A tanítási időkeret teljesítésénél a ténylegesen megtartott, továbbá a pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe beszámítható órák vehetők figyelembe.

A rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj a tanítási időkereten felül teljesített többlet tanításért állapítható meg.”

Az Mt. 151. § (2) bekezdésében meghatározott távollétek:

• állampolgári kötelezettségek teljesítése (pl. bíróság előtti tanúként történő meghallgatás),
• legalább két munkanap közeli hozzátartozó halála (139. § (2) bek.) esetén,
• kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartama,
• véradás miatt távol töltött idő teljes időtartama,
• munkaszüneti nap miatt (125. §) kiesett idő,
• a szabadság időtartama,
• szoptatási munkaidő-kedvezmény (138. § (5) bek.) ideje,
• az iskola által támogatott továbbképzés, hivatalos távollét időtartama időtartama.

A tanítási időkeretet az előzőekben felsorolt eseteken túl a keresőképtelenség időtartamával is csökkenteni kell.

Az előző pontban meghatározottak szerint kiszámított óratömeget, teljesítménymutatót (tm) az alábbiak szerint kell alkalmazni.

• Ha a tm = 0, nincs szükség munkáltatói intézkedésre;
• ha a tm negatív előjelű szám, nincs szükség munkáltatói intézkedésre;
• ha a tm pozitív előjelű szám, akkor le kell vonni az egyéni foglalkozások + tanórán kívüli foglalkozások együttes heti összegéből legfeljebb 2 órát.

Óradíj jár: a levonás után fennmaradó órák után.

1. A tanítási időkeret megállapításának, teljesítése kiszámításának javasolt menete:

Rövidítések:

tik

tanítási időkeret

ko

heti kötelező óraszám

tn

tanítási napok száma

tik = (ko × tn) / 5

2. A második lépésre a két hónap elteltével kerül sor, amikor a nevelési igazgató-helyettes – az egyedi nyilvántartások alapján – összesíti a teljesített tanítási órákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat és az egyéni foglalkozásokat, a kieső napok miatt levonható órák számát, az egyéni órakedvezményeket és az alábbi képlet segítségével megállapítja a pedagógus órákra kiszámított teljesítménymutatóját (ld.1. kiegészítés 1. sz. melléklete).

A kieső munkanapokkal a tanítási időkeret (tik) a következőképpen csökkenthető:

Rövidítések:

kno

kieső napok miatt levonható órák

kn

kieső napok

n

megtartott órarendi órák száma

kno = kn – n

Rövidítések:

tm

teljesítménymutató

tto

ténylegesen teljesített tanítási óra

tkf

tanórán kívüli foglalkozás

ef

egyéni foglalkozás

eo

egyéni órakedvezmény

tm = (tto + tkf + ef + eo + kno) – tik

3. A harmadik lépés: a túlórák számának konkretizálása.

4.19.5.A teljesítménypótlék összege, meghatározásának elvei

Részletesen kifejtve a Kollektív Szerződésben szerepel.

4.19.6.Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai

Az iskola vállalkozási formában termelő munkát nem végez.

Amennyiben ilyenre valamilyen speciális okból sor kerülne, úgy a tanuló – a termék kalkulációjában szereplő munkabér, mint számítási alap szerint – a végzett munka arányában juttatásra jogosult.

Amennyiben a tanuló tanmenet szerinti feladatvégzés során olyan művelet végrehajtásában vesz részt, aminek a végterméket az iskola értékesíti vagy pl. géphasználati díjat számol el bizonyos technológiai lépés elvégzéséért, ezért a tanulót anyagi juttatás nem illeti meg.

Témaköri gyakorló munka esetén, az elkészült munkadarabért a tanuló – amennyiben azt szeretné megvásárolni – csak az alap- és segédanyagköltséget kell megtérítenie.

A mennyiben a tanuló nem kívánja megvenni témaköri gyakorlómunkáját, úgy a tárgy tulajdonjoga az iskolára száll.

Végzős tanuló vizsga remekének megvétele is hasonló alapelv szerint történik, kivéve, ha a tanuló saját maga szerezte be faanyag és segédanyag szükségletét.

Amennyiben a tanuló vizsgamunkáját 90 napon belül nem szállítja el, és az iskola a tárolásra külön engedélyt nem ad, úgy a termék az iskola tulajdonába kerül.

4.19.7.Munkaruha kihordási ideje, tisztán tartásának szabályai

4.19.7.1.A 4/2002. (II.26) OM rendelet alapján az iskolarendszerű szakképzésben résztvevő tanulókat a gyakorlati képzés idejére ugyanolyan tisztálkodási eszköz (szappan, kéztisztító krém), továbbá ugyanolyan munkaruha, egyéni védőeszköz illeti meg, mint a vele azonos munkahelyen, illetőleg munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállalót, közalkalmazottat.

4.19.7.2.munkaruha-juttatás csak a szakképzésben résztvevő tanulókat illeti meg (13–14. évfolyam).

A munkaruha kihordási ideje 24 hónap.

A kihordási idő letelte után a munkaruha a tanuló tulajdonába kerül.

Amennyiben az iskola anyagi helyzete lehetővé teszi, a rendeletben meghatározott feltételek szerint a 11. évfolyam tanulói részére is adhat munkaruhát, ugyanilyen feltételek mellett.

4.19.7.3.Ha a tanulói jogviszony a kihordási idő letelte előtt szűnik meg, a tanuló a jó állapotban lévő, kitisztított munkaruhát visszaadhatja, vagy ha megtartja, köteles a munkaruha értékére arányos részét megtéríteni. A munkaruha tisztántartása a tanuló kötelezettsége.

4.19.7.4.A dolgozóknak járó munkaruha-juttatás rendjét a Kollektív Szerződés szabályozza.

4.19.8.Vagyonnyilatkozat

A jogszabályban rögzítetteknek megfelelően vagyonnyilatkozatot az alább felsorolt pozíciót betöltők kötelesek tenni:

• igazgató,
• igazgatóhelyettesek (nevelési, szakmai, gazdasági),
• gyakorlati oktatásvezető,
• gondnok,
• belső ellenőr,
• rendszergazda, rendszer-technikus,
• könyvelő.

4.19.9.Belső ellenőrzés

4.19.9.1.A belső ellenőrzési kötelezettség, az ellenőrzést végző személy, egység vagy szervezet jogállása, feladatai.

(193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről)

Az iskola pénzügyi, gazdasági területének belső ellenőrzését fent jelzett kormányrendelet alapján megbízási jogviszonnyal foglalkoztatott belső ellenőr látja el. A belső ellenőrzési illetve az ellenőrzés vezetői feladatokat ugyanaz a személy látja el.

4.19.9.1.1.A belső ellenőri feladatok ellátását a „Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola Belső ellenőrzési kézikönyve” (2/2. számú kiegészítés) alapján kell végrehajtani.

4.19.9.1.2.A Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola Belső ellenőrzési kézikönyve tartalmazza részletesen a feladatokat.

4.19.9.2.A Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola Belső Ellenőrzési Szabályzata (244/I/2001.)

4.20.Az intézményi dokumentumok nyilvánossága

Az iskola hivatalos dokumentumait naponta a könyvtárban 11,00–15,00 óra között, illetve a titkárságon 8,00 és 16,00 óra között lehet megtekinteni.

5.Záró rendelkezések

5.1.Az SzMSz hatálybalépése

Az SzMSz 2010. év június hó 24. napján, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2006. év január hó 23. napján készített (előző) SzMSz.

5.2.Az SzMSz módosítása

Az SzMSz felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. AZ SzMSz módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

Budapest, 2009. február 11.

Koronka Lajos
igazgató

Mellékletek

• 1. sz. Gyűjtőköri Szabályzat
• 2. sz. Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje
• 3. sz. Adatkezelési Szabályzat

6.Záradék

A Szervezeti és működési szabályzatot az iskola diákönkormányzata 2009. év február hó 12. napján tartott ülésén megtárgyalta.

Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen SzMSz módosítása során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

Neiser Ákos
a DÖNT vezetője

A Szervezeti és működési szabályzatot az SzMK (szülői szervezet) 2009. év február hó 4. napján tartott ülésén megtárgyalta.

Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogát jelen SzMSz módosítása során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

Nagy Péterné
a szülői szervezet képviselője

A Szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2009. év február hó 11. napján tartott ülésén megtárgyalta és a 9/2008–2009. számú határozatával elfogadta.

Torma Éva hitelesítő
nevelőtestületi tag

Tóth András
hitelesítő nevelőtestületi tag

A fenntartó értesítése a Szervezeti és Működési Szabályzatot jóváhagyó határozatról: