A projekt eredményeinek értékeléséhez az iskola tanulóinak digitális kompetenciáit egy felmérés keretében vizsgáltuk. A digitális kompetenciák szintjének megismerése fontos kiindulópontot jelent a projekt hatásának későbbi értékeléséhez, ezért a projekt kezdetén felmértük a résztvevő tanulók tudását és felkészültségét.
A felmérésben a 9. és 10. évfolyam öt osztályának tanulói vettek részt: a 9.a, 9.b, 9.c, 10.a és 10.b osztályok. Összesen 120 tanuló töltötte ki a tesztet.
|
részt vevő diákok száma |
osztály átlag |
iskola átlaga |
|
|
9.a osztály |
26 |
43% |
45% |
|
9.b osztály |
24 |
36% |
|
|
9.c osztály |
29 |
55% |
|
|
10.a osztály |
28 |
50% |
|
|
10.b osztály |
13 |
31% |
Az osztályok eredményei között jelentős különbségek mutatkoztak. A 9.c osztály érte el a legmagasabb eredményt, 55%-os teljesítménnyel, amelyet a 10.a osztály 50%-os eredménye követett. A 9.a osztály átlageredménye 43%, a 9.b osztályé 36%, míg a 10.b osztályé 31% lett. Az iskola összesített átlaga 45%.
A két kiemelkedően teljesítő osztály, a 9.c és a 10.a eredménye összhangban van az osztályok általános tanulmányi eredményével is. Ez arra utal, hogy az általános tanulási teljesítmény és a digitális kompetenciák szintje között is lehet összefüggés.
A felmérés során a tanulók felkészültségét négy fő kompetenciaterületen vizsgáltuk: az internet használatát, a biztonságos internethasználatot, az irodai eszközök használatát, valamint a közösségi média tudatos és értelmes használatát.
|
|
Internet |
Biztonság |
Irodai eszközök |
Közösségi média használata |
|
9.a |
59% |
49% |
29% |
37% |
|
9.b |
42% |
47% |
33% |
22% |
|
9.c |
66% |
69% |
41% |
43% |
|
10.a |
57% |
64% |
38% |
39% |
|
10.b |
40% |
40% |
23% |
23% |
Az internet használatával kapcsolatos feladatokban a 9.c osztály teljesített a legjobban, 66%-os eredménnyel, míg a 10.a osztály 57%-ot ért el. A 9.a osztály eredménye 59%, a 9.b osztályé 42%, a 10.b osztályé pedig 40% lett. Összességében megállapítható, hogy a tanulók internet-használattal kapcsolatos alapismeretei viszonylag erősek.
A biztonságos internethasználat területén szintén a 9.c és a 10.a osztály eredménye emelkedett ki: előbbi 69%-os, utóbbi 64%-os teljesítményt ért el. A 9.a osztály 49%-os, a 9.b 47%-os, míg a 10.b 40%-os eredményt produkált. Ez a terület összességében szintén a tanulók erősebb kompetenciái közé tartozik, ugyanakkor az eredmények azt is jelzik, hogy egyes osztályokban továbbra is szükség van a biztonságos és tudatos internethasználattal kapcsolatos ismeretek fejlesztésére.
Az irodai eszközök használata már kevésbé bizonyult erős kompetenciaterületnek. A legjobb eredményt a 9.c osztály érte el 41%-kal, ezt a 10.a osztály 38%-os, a 9.b osztály 33%-os és a 9.a osztály 29%-os eredménye követte. A 10.b osztály teljesítménye ezen a területen mindössze 23% volt. Az eredmények alapján az irodai alkalmazások és digitális eszközök gyakorlati használatának fejlesztése a projekt egyik fontos feladata lehet.
Különösen figyelemre méltóak a közösségi média használatával kapcsolatos eredmények. Ezen a területen minden osztály viszonylag alacsony teljesítményt nyújtott. A 9.c osztály 43%-os eredménye volt a legmagasabb, amelyet a 10.a osztály 39%-kal, a 9.a osztály 37%-kal, a 9.b osztály 22%-kal, valamint a 10.b osztály szintén 23%-kal követett. Az eredmény azért is meglepő, mert a 14–16 éves korosztály mindennapjainak jelentős részét képezi a közösségi média használata. A felmérés ugyanakkor arra világít rá, hogy a platformok gyakori használata nem feltétlenül jelenti azok tudatos, értelmes és felelős alkalmazását.
A részterületek eredményei alapján összességében a 9.c és a 10.a osztály teljesítménye bizonyult a legjobbnak. A tanulók felkészültsége elsősorban az internet használata és a biztonságos internetezés területén tekinthető megfelelőbbnek, míg az irodai eszközök használata és különösen a közösségi média tudatos alkalmazása jelentős fejlesztési lehetőségeket mutat.
A felmérés eredményei fontos kiindulópontot jelentenek a projekt számára. A jelenlegi állapot rögzítése lehetővé teszi, hogy a projekt végén megismételt mérés eredményeit összehasonlítsuk a kiindulási adatokkal. Így nemcsak a tanulók digitális kompetenciáinak változása válik mérhetővé, hanem az is megállapítható lesz, hogy a projekt tevékenységei mely kompetenciaterületeken járultak hozzá a legnagyobb fejlődéshez.
